1980
augusztus 14. – Gdańskban Lech Wałęsa vezetésével sztrájk kezdődik a hajógyárban.
augusztus 31. – Gdańskban befejeződik a hajógyári sztrájk.
1981
december 13. – Lengyelországban bevezetik a szükségállapotot (Stan Wojenny).
1983
július 22.  Lengyelországban megszüntetik az 1981. december 13-a óta érvényben levő szükségállapotot. Amnesztia a politikai foglyok részére.
(november 10. – A Microsoft kiadja a Windowst, ami az MS-DOS bővítése volt egy grafikus felülettel. :-)
1984
október 19. – Ismeretlenek elrabolják Jerzy Popiełuszko ellenzéki papot Varsóban. Holttestét november 3-án találják meg, temetése rendszerellenes tüntetéssé válik.
1985
március 11. – Mihail Gorbacsovot választják meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává.
június 14–16. – A monorierdői kempingben sor kerül a monori találkozóra, a Kádár-rendszer értelmiségi ellenzékének első nagy találkozójára
1986
1986. január 10. - Krassó Miklós halála Londonban. Bátyja halálos balesetére való tekintettel Krassó György útlevelet kap és Nyugatra távozik. Londonban folytatja kiadói tevékenységét, állandó tudósítója lesz a SZER-nek és a BBC-nek, s folyamatosan hírt ad a hazai ellenzék tevékenységéről.
1986. február 8. - A Duna Kör – előzetesen betiltott – környezetvédelmi sétáját a rendőrség brutális eszközökkel feloszlatja.
1986. február 24–március 6. - Az SZKP XXVII. kongresszusa – Gorbacsov meghirdeti gazdasági-társadalmi reformprogramját.
1986. március 15. - Budapesten a Petőfi térről indulva több ezer fiatal tüntet a Belvárosban, majd a Batthyány-örökmécsesnél. Este a rendőrség lezárja a Lánchidat a tüntető fiatalok előtt, akik a várba akarnak vonulni. A rendőrség bekeríti a tüntetőket, gumibotokkal támadnak rájuk – több személyt előállítanak. Számos fiatal ellen szabálysértési, illetve iskolai-egyetemi fegyelmi eljárást indítanak.
1986. április 26. - A csernobili atomerőmű katasztrófája. A szovjet hatóságok napokig hallgatnak, és félreinformálják a nemzetközi közvéleményt, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a gorbacsovi reformok hitelességét.
1986. május 16. - Megalakul a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság.
1986. június 8–11. - Mihail Gorbacsov magyarországi látogatása.
1986. július 1. - Az MSZMP PB (harmadik) határozata az ellenzékről keményebb intézkedéseket helyez kilátásba, ugyanakkor felveti a párt felelősségének kérdését is. A dokumentum vitája során Kádár János hangsúlyozza, hogy az ellenség (!) három csoportra tagolódik, csakúgy, mint 1956-ban: "revizionistákra, nacionalistákra, a szocialista rendszer ellenségeire".
986. szeptember 9. - Az MSZMP PB ülésén ismét az ellenzék kérdése van napirenden. Kádár János megengedhetetlennek tartja az ellenzék legalizálását. "Adminisztratív eszközök" használatát helyezi kilátásba a népi írók ellen.
1986. október 23. - A demokratikus ellenzék Nagy Jenő lakásán emlékezik meg a forradalom évfordulójáról. Magyar, keletnémet, cseh, szlovák és lengyel ellenzéki személyiségek nyilatkozatot adnak ki, amelyben közös örökségnek nyilvánítják az 1956-os forradalom hagyományát és tapasztalatait. (Az aláírók között szerepel Göncz Árpád és Václav Havel is.) - R. Reagan, az Egyesült Államok elnöke proklamációjában ezt a napot az amerikai magyarok szabadságünnepévé nyilvánítja.
1986. december 5–6. - 1956-os konferencia Eörsi István lakásán mintegy 60 meghívott jelenlétében. Négy főreferátum hangzik el: Vásárhelyi Miklós Az első meghiúsított reformkísérlet, Széll Jenő Társadalmi és politikai erők az 1956-os forradalomban, Mécs Imre Alulról jövő és spontán mozgalmak a forradalomban, Kis János Az 1956–1957-es restauráció.
1987. január 1.  A második monori konferencia megszervezésére előkészítő bizottság alakul (Bauer Tamás, Csurka István, Für Lajos, Kenedi János, Kis János, Lengyel László, Mécs Imre, Vásárhelyi Miklós). A tanácskozás fő témája a reform – a katasztrófa megelőzésének lehetősége lett volna.
1987. március 15. - A központi állami ünnepségen Pozsgay Imre mond beszédet, melyben felveti a politikai-intézményi reformok lehetőségét. A budapesti független megemlékezések atrocitások nélkül zajlanak le. - Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az Egyesült Államokban tárgyal. Fogadja őt George Bush alelnök és George Shultz külügyminiszter is.
1987. június 10. - A Beszélő különszámában Társadalmi szerződés címmel – Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia megfogalmazásában – közzéteszi állásfoglalását "a politikai kibontakozás feltételeiről".
987. június 25–26. - Az Országgyűlés zárt ülésén elfogadja az MSZMP KB és a Hazafias Népfront országos tanácsának személycserékre vonatkozó javaslatait. Grósz Károly kerül a Minisztertanács elnöki székébe. - A pénzügyminiszter beszámolójában közli, hogy az államháztartás hiánya 1986-ban a tervezett kétszerese volt.
1987. július 1. - Bevezetik a "közhasznú munkát": az állástalanokat a helyi tanácsok különböző közmunkák elvégzésére alkalmazhatják. Megkezdi működését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH).
1987. július 2. - Az MSZMP KB ülésén nyíltan beismerik az addigi gazdaságpolitika kudarcát, és új gazdasági-politikai kibontakozási programot fogadnak el.
1987. július 19. - Csurka István levelet intéz Vásárhelyi Miklóshoz, melyben a népiek nevében lemondja a készülő második monori találkozót – amely így meghiúsul. A lépés indoka az, hogy a Beszélőben megjelent Társadalmi szerződés című tanulmányt, amely az egész ellenzék nevében szól, nem egyeztették a népiekkel.
1987. szeptember 8. - Száz értelmiségi nyílt levélben fordul az Országgyűléshez, bírálják a kormány gazdasági programját, és lényegi változások végrehajtására szólítják fel a parlamentet. A parlament ennek ellenére ellenszavazat nélkül fogadja el a kormány által beterjesztett gazdasági programot.
987. szeptember 27. - Lakiteleken közel 150 értelmiségi részvételével nagyszabású "baráti találkozót" rendeznek, hogy nyílt eszmecsere keretében vitassák meg az ország súlyos gondjait. Nyilatkozatot fogadnak el, melyben a párbeszéd megkezdésére szólítják fel az ország és a párt vezetőit.
1987. november 8. - Felavatják Donáth Ferenc síremlékét a Farkasréti temetőben. Vásárhelyi Miklós beszédében fogadalmat tesz, hogy "minden törvényes lehetőséget fölhasználva" küzd bajtársai, a forradalom mártírjai és áldozatai erkölcsi és politikai rehabilitációjáért.
1987. november 27. - Az Elnöki Tanács jóváhagyja azt az előterjesztést, amely szerint január 1-jétől a magyar állampolgárok útlevelükkel – elvileg – a világ összes országába utazhatnak.
988. január 1. - Hatályba lép az új útlevéltörvény, valamint a személyi jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról és a vállalkozási adóról szóló törvény.
1988. január 28. - Vitát rendeznek Budapesten a nyilvánosságról, és felhívást adnak ki a Nyilvánosság Klub megalakítására. - Kezdetét vesz a Barátság 88 hadgyakorlat, melyen nyugati megfigyelők is jelen vannak. - Menedék Bizottság alakul a romániai menekültek magyarországi segítésére.
1988. január 30. - A Magyar Demokrata Fórum első nyilvános gyűlése a Jurta Színházban.
1988. február 1. - A budapesti román nagykövetség előtt Ceausescu politikája ellen tüntetnek
1988. február 19. - Király Zoltán vitaindító előadásával újraindul a Rakpart Klub, amelyet 1986-ban az 1956 értékeléséről rendezett vita miatt betiltottak.
1988. február 26. - A SZOT Elnöksége állásfoglalást ad ki, melyben elítélik "a mozgalommal szemben álló szervezetek" létrehozására tett kísérleteket.
1988. március 15. - A nemzeti ünnep reggelén a rendőrség ismert ellenzéki személyiségeket "preventív" őrizetbe vesz. Mintegy 15 ezren tüntetnek Budapesten a Petőfi tér–Batthyány-örökmécses–Kossuth Lajos tér–Bem tér–Batthyány tér útvonalon. Tamás Gáspár Miklós a Kossuth-szobor talapzatán Kádár János távozását követeli, az őrizetbe vett Demszky Gábor beszédét a Batthyány-örökmécsesnél Hodosán Róza olvassa fel. A Ráday Kollégiumban tartott beszédében Csengey Dénes az MDF nevében elhatárolódik a tüntetéstől. A megmozdulások nyolc résztvevőjét őrizetbe veszik.
1988. március 17. - Felhívás jelenik meg a Szabad Kezdeményezések Hálózatának létrehozására. - Kádár János iparvállalatok vezetőivel találkozik. A találkozó után adott nyilatkozatában a főtitkár kijelenti, hogy Magyarországon semmiféle válság nincs.
1988. március 18. - Nemzetközi tudományos konferencia kezdődik Győrben, a kelet-európai reformalternatívákról.
1988. március 23. - Az MSZMP KB ülése a párt vezető szerepének érvényesítéséről, a politikai intézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést tárgyal.
1988. március 25. - Megszűnik a Tájékoztatási Hivatal.
1988. március 30. - Harminchét egyetemista és fiatal diplomás megalakítja a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz).
1988. április 23–24. - Kétnapos felsőoktatási parlamentet tartanak Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen. A felsőoktatási ifjúsági parlament határozata sürgeti, hogy az egyetemen politikai tevékenységet folytató ifjúsági szervezetek is alakulhassanak.
1988. május 20–22. - Az MSZMP országos értekezletén Kádár Jánost a párt elnökének választják meg. Utóda a főtitkári tisztségben Grósz Károly. Megújítják a KB-t és a PB-t. A KB egyharmadát új tagok alkotják.
1988. május 29 – június 2. - Gorbacsov és Reagan csúcstalálkozója Moszkvában.
1988. június 5. - A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) bejelenti megalakulását. A felhívást a Nagy Imre-perben kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója és 34 ötvenhatos elítélt írja alá. A TIB, az Inconnu Csoport és az SZKH felhívást tesz közzé: a magyar társadalom követelje az 1956-os forradalom után kivégzettek méltó eltemetését és egy nemzeti emlékmű felállítását, az ´56-os elítéltek priuszának eltörlését. Június 16-ára, Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulójára kegyeleti emlékezésre hívnak mindenkit.
1988. június 12. - A munkásőrparancsnokok országos értekezletén Grósz Károly kijelenti, hogy ha szükséges, "adminisztratív eszközöket" is igénybe vesznek az ellenzékkel szemben.
1988. június 16. - Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père Lachaise temető 44-es parcellájában felavatják Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettjének jelképes síremlékét. Független csoportok megemlékezést tartanak Budapest több pontján. A rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában a megemlékező sok száz résztvevőt nem zavarja meg a rendőrség. A Hősök terét az ünneplők nem tudják megközelíteni, így az összegyűltek nagy része a Hősök teréről a Batthyány–Nagy Imre-örökmécseshez vonul, bár itt is rendőrkordonba ütköznek. A körülbelül 200 főnyi ünneplő tömegből – a kettős rendőrfal között – néhányan virágot helyeznek el az örökmécsesnél. A tüntetők a Szabadság téren, a televízió épülete előtt meghallgatják Kis János és Mécs Imre beszédét, majd Nagy Imre nevét skandálva a Vörösmarty térre vonulnak, ahol a rendőrség erőszakkal feloszlatja a tömeget.
1988. június 18. - Göncz Árpád levelet intéz a június 16-án történtekkel kapcsolatban Grósz Károlyhoz. Ebben emlékezteti Grószt emberi és történelmi felelősségére, és kéri: ne csak szavakban, hanem tettekben is határolódjon el a korábbi módszerektől.
1988. június 23. - Az MSZMP KB a választási törvény módosításáról tárgyal. A törvényt úgy kívánják módosítani, hogy az ún. spontán jelölés kizárásával az eddigieknél is kevesebb lehetőség legyen a hatalom által nem támogatott jelöltek megválasztására.
1988. július 5. - Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov.
1988. július 7. - Nagy Sándor, a SZOT új főtitkára kijelenti, hogy a készülő szakszervezeti törvényben szabályozni kell a dolgozók sztrájkjogát is, pontosan meghatározva a munkabeszüntetés módját, kereteit, hogy a sztrájkok ne kaphassanak politikai jelleget. - Bartók Béla temetése a Farkasréti temetőben.
1988. július 11. - Grósz Károly nyilatkozata a Newsweek című amerikai hetilapnak: "A június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított. (...) 1956-ban a polgárháború jelei mutatkoztak, küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása. A Szovjetunió katonai akciója mindezt megakadályozta." Nagy Imrét helyes volt bíróság elé állítani, mert "egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt".
1988. július 13–14. - Az MSZMP KB ülésén a radikálisabb gazdaságátalakítási programot fogadják el. Ez előirányozza a piaci eszközök fokozott alkalmazását. Az ülésről először sugároz összefoglalót a rádió és a televízió.
1988. július 19–30. - Grósz Károly az Egyesült Államokban: San Franciscóban lehetségesnek tartja, hogy külföldi cégek akár 100 százalékos tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon. New Yorkban kijelenti, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de "ha a család akarja, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik" őket. Washingtonban rámutat: Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén belül is meg lehet teremteni.
1988. augusztus 13. - Hegedüs András, volt miniszterelnök nyilatkozata a Képes 7-nek: "Szerintem (1956) nemzeti felkelés, amit nem forradalmárok csináltak, hanem a nemzeti ellenállás névtelen tömegei. Ebből az ellenállásból bontakozik ki a nemzeti felkelés."
1988. augusztus 20. - Magyar független csoportok levelet intéznek a csehszlovákiai polgárjogi mozgalmak képviselőihez a szovjet invázió 20. évfordulóján. A TIB nevében Rácz Sándor és Vásárhelyi Miklós írják alá a levelet.
1988. augusztus 23–24. - Sztrájk a Mecseki Szénbányák István-aknájánál a hűségpénz körüli bizonytalanságok miatt. 1956 ősze óta ez az első sztrájk Magyarországon.
1988. augusztus 25–31. - A szakkollégiumok és klubok társadalompolitikai tábora Szárszón. A tábor az ellenzéki szervezetek és személyiségek első nagyszabású találkozója.
1988. szeptember 3. - Lakitelken a Magyar Demokrata Fórum (MDF) demokratikus szellemi-politikai mozgalommá, független társadalmi szervezetté alakul.
1988. szeptember 4. - Berecz János bejelenti: az MSZMP kapcsolatokat alakított ki a Magyar Demokrata Fórummal. A KB-titkár szerint az MDF zömmel olyan írókat tömörít, akik kevesellték azt a lehetőséget, amelyet az Írószövetség nyújtott nekik az ország ügyeinek intézésében.
1988. szeptember 6. - Az MSZMP úgy határoz, hogy ad hoc bizottságokat kell létrehozni a szocializmus fejlődésével összefüggő ideológiai kérdések tanulmányozására.
1988. szeptember 7. - A kormány szerint a jelenlegi helyzetben meg kell építeni a bős–nagymarosi vízlépcsőt, de ha egy esetleges népszavazás másképpen dönt, a Minisztertanács aláveti magát a döntésnek.
1988. szeptember 12. - Budapesten mintegy húszezren vesznek részt a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetésen. A Parlamentben petíciót adnak át, hangsúlyozva: a vita demokratikus rendezése egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet.
1988. szeptember 12–17. - Reformpárti esték címen nagyszabású vitasorozatot rendeznek a Budapesti Műszaki Egyetemen.
1988. szeptember 22. - A kormány felállítja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, hogy összehangolják a Minisztertanács, a szakszervezetek, a Gazdasági Kamara, az Okisz, a Szövosz és a TOT által képviselt érdekeket.
1988. szeptember 27. - Az MSZMP KB ülésén közlik, hogy az utóbbi egy évben – 1957 óta először – csökkent a párt taglétszáma – 73 000 fővel.
1988. szeptember 28. - Megalakul a Bibó István Emlékbizottság és a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL).
1988. szeptember 29. - Budapesten mintegy 3000 egyetemista és főiskolás tüntet a bős–nagymarosi erőmű ellen.
1988. szeptember 30. - Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hoz az "1956. október 23. – 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről". A kegyelem nem terjed ki azokra, akiket hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve köztörvényes bűncselekmény vádjával ítéltek el.
1988. október - A Kapu című folyóirat közli a recski tábor volt foglyainak névsorát, és az 1956-os forradalom után elítéltek, kivégzettek, illetve a börtönökben meghaltak listáját.
1988. október 1. - Gorbacsovot megválasztják a Szovjetunió elnökének. Gromiko nyugdíjba vonul.
1988. október 2. - A Fidesz I. kongresszusa.
1988. október 4. - Az MSZMP PB úgy foglal állást, hogy párttagok is beléphetnek olyan alternatív szervezetekbe, amelyek törvényesen működnek, elfogadják a szocialista társadalmi rendet és az ország nemzetközi elkötelezettségét.
1988. október 4. - Fészek Galéria, Budapest, "SUMUS III." c. kiállítás
1988. október 5. - Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadja a társasági törvényt amely lehetővé teszi, hogy kizárólag magánszemélyek is – legfeljebb 500 alkalmazottal – részvénytársaságot vagy kft.-t alapíthassanak. - Chilében népszavazáson leszavazzák a juntát, nem hosszabbítják meg Pinochet államfői megbízatását.
1988. október 7. - A széles körű tiltakozás ellenére az Országgyűlés név szerinti szavazással (felállással) megszavazza a bős–nagymarosi vízlépcső építésének folytatását. - A Duna Kör és más alternatív szervezetek hívei aláírásgyűjtő kampányt kezdenek annak érdekében, hogy tartsanak népszavazást Bős–Nagymaros ügyében.
1988. október 14. - A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (BZSBT), a Fidesz, az MDF, az SZKH és a TIB képviselői felhívást adnak ki, amelyben közlik: október 23-án – a tüntetés egykori útvonalán – csendes felvonulást rendeznek. A tüntetés tervét bejelentik a rendőrségen.
1988. október 18. - Az MSZMP PB két tagja, Berecz János és Nyers Rezső szerint a magyar politikai vezetés nem a többpártrendszertől, hanem attól tart, hogy annak bevezetése nyomán anarchia keletkezik az országban.
1988. október 19. - A BRFK tudomásul veszi az öt szervezet október 23-ára tervezett tüntetésének bejelentését. - Budapest utcáin megjelennek a lengyel Szolidaritás röplapjai "Magyar Testvérek" felszólítással, amelyen a kommunizmus elleni harcra szólítanak fel.
1988. október 21. - A BRFK betilt minden, október 23-ára tervezett megmozdulást. A szervezők ennek ellenére a demonstráció megtartása mellett döntenek.
1988. október 22. - Este az MDF a televízión keresztül felhívja tagjait, hogy maradjanak távol az október 23-ai utcai megmozdulásoktól.
1988. október 23. - A forradalom 32. évfordulója. Az óriási rendőri készültség ellenére kisebb csoportok gyülekeznek a főváros különböző pontjain (Műszaki Egyetem, Batthyány tér, Bem tér, Váci utca stb.). Az ellenzéki szervezetek tiltakozó levélben fordulnak Grósz Károly miniszterelnökhöz. Este a Jurta Színházban több száz néző részvételével a TIB által szerkesztett dokumentumműsor keretében emlékeznek meg a forradalomról.
1988. október 24. - A keleti tömbön belül először Magyarország teszi lehetővé, hogy szükség esetén az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága az ország területén vizsgálatot folytasson.
1988. október 27. - A Határőrség Országos Parancsnoksága kezdeményezi, hogy a nyugati határon számolják fel a műszaki zárat.
1988. október 28. - Grósz Károly a Magyar Hírlapnak adott interjújában közli, hogy 1956-ban mindenekelőtt ellenforradalom volt, ezért emlékét jeles eseményként felidézni nem megengedhető.
1988. október 30. - A világ 17 országának 28 városában tüntetnek azért, hogy írjanak ki népszavazást Magyarországon Bős–Nagymaros ügyében. Budapesten fáklyás felvonuláson tiltakoznak az építkezések ellen.
1988. november 4. - Az MSZMP, a KISZ és a Munkásőrség megemlékezik a Köztársaság téren a pártház elesett védőiről és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról.
1988. november 10. - Politikai pártok alapítását is lehetővé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről.
1988. november 13. - Az SZKH utódjaként megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ).
1988. november 15. - Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO felállása óta először hívták meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét
1988. november 18. - Budapesten, a Pilvax kávéházban újjáalakul a Független Kisgazdapárt.
1988. november 23. - Pozsgay Imre nyilatkozata szerint a többpártrendszer kialakítása elsősorban a társadalom akaratán és nem a kormányon múlik.
1988. november 24–26. - Az Országgyűlés miniszterelnöknek választja Németh Miklóst. Grósz Károly a párt főtitkára marad.
1988. november 29. - Grósz Károly a Budapest Sportcsarnokban rendezett pártaktíván kijelenti, hogy Magyarországon osztályharc folyik, és ha nem tudnak "az ellenséges, ellenforradalmi erőkkel" szemben fellépni, akkor "az anarchia, a káosz és – ne legyen illúzió – fehérterror uralkodik el" az országban. Hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert, mert az "történelmileg alakult ki".
1988. december 3–4. - A Széchenyi István Szakkollégium és Társadalomtudományi Klub megrendezi az első legális és nyilvános tudományos konferenciát az 1956-os forradalomról a Közgazdaságtudományi Egyetemen.
1988. december 19. - Több alternatív szervezet a Vörösmarty téren tartott gyűlésén követeli, hogy a jelenlegi Országgyűlés helyett válasszanak Alkotmányozó Nemzetgyűlést.
1988. december 20. - Az Országgyűlés pártonkívüli képviselői bejelentik, hogy külön frakciót kívánnak létrehozni.
1988. december 31. - Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozik a Kyodo japán hírügynökségnek: személy szerint bármely párttal el tud képzelni koalíciót, ha annak elvei nem sértik a szocialista rendszer alapjait, de egy ilyen koalícióra még nem érett meg a helyzet.
1989. január 1. - Bevezetik a munkanélküli segélyt.
1989. január 9. - 20-22 százalékos, a gyógyszereknél 80 százalékos központi áremelés. Válaszul az áremelésekre 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezető testülete is tiltakozik.
1989. január 10–11. - Az Országgyűlés elfogadja a gyülekezési jogról szóló törvényt és az egyesülési jogról szóló törvényt, amely lehetővé teszi a pártalapítást, de külön párttörvénybe utalja a részletes szabályozást
1989. január 20. - Az első nyilvános tárgyalás az MDF és az MSZMP képviselői között.
1989. január 24. - Az Országgyűlésben megalakul a független képviselők csoportja.
1989. január 26. - A minisztertanács ülésén a kormány kegyeleti intézkedésként hagyja jóvá Nagy Imre és kivégzett társai eltemetését.
1989. január 28. - Pozsgay Imre a 168 óra című rádióműsorban kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minősíti az 1956-os eseményeket. Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli.
1989. január 30. - A Világgazdasági Fórumról Svájcból hazatérő Grósz Károly kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről, és csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét.
1989. február 10–11. - Az MSZMP KB ülése állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett, 1956-ot népfelkelésnek értékelik, amelyben végül felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák.
1989. február 13. - Németh Miklós kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár megegyeznek a műszaki határzár felszámolásáról
1989. február 20. - Az MSZMP KB kétnapos ülésén elfogadja az új alkotmányról szóló tájékoztatót, mely szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezető szerepét rögzítse a készülő alaptörvény. A KB egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében folytasson megbeszéléseket a különböző politikai és társadalmi szervezetekkel.
1989. február 27. - A dunai vízlépcső építésének azonnali leállítását követelő petíciót adnak át az Országgyűlés elnökének 124 ezer aláírással.
1989. március 10. - Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB cselekvési programját. A dokumentumban a párt elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, és állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett.
1989. március 15. - Tízezrek tüntetnek Budapesten. A Szabadság téren, a televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvassa a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió továbbra is hiányosan és torzítva számol be a tüntetésekről
1989. március 22. - Az Országgyűlés elfogadja a sztrájkjogról szóló törvényt. - A Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakul az Ellenzéki Kerekasztal. - Salgótarjánban ledöntik Lenin szobrát.
1989. március 24. - Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov.
1989. március 29. - A rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában megkezdődik Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. Kegyeleti okból csak a családtagok, a TIB képviselői, a szakértők, valamint Borics Gyula államtitkár vesznek részt az exhumáláson.
1989. április 19. - Az Ellenzéki Kerekasztal ülésén elhatározzák, hogy megkezdik a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Kétoldalú megbeszéléseket szorgalmaznak a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról és az országgyűlési képviselő-választások időpontjáról.
1989. május - A Pekingben tüntető és éhségsztrájkoló diákok az odalátogató Gorbacsovot éltetik. - Személyi változások a kormányban: Horn Gyulát külügyminiszterré nevezik ki. - A nagymarosi vízlépcsőépítés felfüggesztéséről hozott kormánydöntést támogatva körülbelül 6000 ember vonul az Országház elé. A Duna-mozgalmak képviselői átadják azokat az íveket, amelyekben újabb 40 ezer ember követeli népszavazás kiírását a beruházásról. Eközben a nagymarosi lakóterületi MSZMP alapszervezet képviselői 78 500 aláírást visznek a parlament elé, követelve a nagymarosi beruházás befejezését.
1989. május 2. - A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár bontása.
1989. május 8–9. - Az MSZMP KB ülésén betegségére való tekintettel minden tisztségéből felmentik Kádár Jánost.
1989. május 10. - Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az 1956. december 20-a és az 1961. december 13-a között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát.
1989. május 13. - A minisztertanács rendkívüli ülésén azonnali hatállyal felfüggeszti a nagymarosi vízlépcső építését.
1989. május 18. - Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei levelükben megállapítják, hogy az MSZMP tárgyalási ajánlata pusztán propagandafogás annak fényében, hogy Grósz Károly kijelentette, a szabad választásokra legkorábban 6 év múlva kerülhet sor.
1989. május 22. - Horn Gyula külügyminiszter az MSZMP egri reformkörének vitáján, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke pedig rádiónyilatkozatban jelenti ki, hogy Nagy Imre és mártírtársai politikai koncepciós per áldozatai lettek.
1989. május 30–június 2. - Az Országgyűlés elfogadja a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényt, valamint az ún. átalakulási törvényt.
1989. június 11. - Nyilvánosságra hozzák a politikai egyeztető tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást, amely szerint a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszaktól mentes módon történhet, ezért egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületekkel.
1989. június 13. - Megkezdődnek a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások: az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az ún. harmadik oldal (társadalmi szervezetek, mozgalmak) részvételével.
1989. június 16. - Százezrek róják le a kegyeletüket a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai temetésén. Felolvassák a mártírok névsorát, Göncz Árpád nyitja meg a szertartást, Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor mond beszédet. A temetőben a családtagok, harcostársak, barátok koszorúinak elhelyezése közben ismét felolvassák a kivégzettek névsorát, és lerakják a jövendő emlékmű alapkövét.
1989. július 6. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós és Szilágyi József ítéletét hatályon kívül helyezi, és bűncselekmény hiányában felmenti őket. - Meghal Kádár János. A kormány országos gyászt rendel el.
1989. július 15. - A hét legfejlettebb tőkés ország vezetői összehangolt gazdasági segélyt helyeznek kilátásba Magyarország és Lengyelország számára, és nemzetközi értekezlet összehívását ígérik a lengyel és a magyar reformok támogatása érdekében.
1989. július 20. - Az Európa Parlament kereszténydemokrata képviselőcsoportjával tárgyal Brüsszelben Antall József.
1989. július 25. - Moszkvában Mihail Gorbacsov és Nyers Rezső, valamint Grósz Károly tárgyalásain közös véleményként fogalmazódik meg, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben a csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonáshoz.
1989. július 26. - Az SZDSZ követeli, hogy a magyar határőrök ne üssenek speciális pecsétet azon NDK-állampolgárok útlevelébe, akiket tetten érnek, amikor át akarnak szökni Magyarországról Ausztriába.
1989. augusztus 1. - Megszűnik a nyugati határszélen a zárt határsáv.
1989. augusztus 7. - Egyes források szerint már 200 keletnémet állampolgár tartózkodik a budapesti nyugatnémet követségen. Egy magas rangú bonni kormánytisztviselő szerint a berlini hatóságok adminisztratív lépésekkel igyekeznek korlátozni a keletnémet turisták magyarországi utazásait.
1989. augusztus 14. - Ideiglenesen bezárják az NSZK budapesti nagykövetségét, mert már nem tudják befogadni a kivándorolni szándékozó NDK-állampolgárokat.
1989. augusztus 17. - A Reuter brit hírügynökség szerint a hónap első felében 1100 NDK-állampolgár szökött át a magyar határon Ausztriába.
1989. augusztus 18. - A szakszervezetek becslése szerint ezen a napon egymillió dolgozó vesz részt a húsáremelés elleni figyelmeztető sztrájkban. A SZOT és a kormány tárgyalásán megállapodnak, hogy közösen kérik a húsipari vállalatokat: ne emeljék az árakat.
1989. augusztus 19. - Sopron közelében a "Páneurópai piknik" keretében megnyitott határon át mintegy 300 keletnémet állampolgár menekül Ausztriába. - Indul az MDF kedvezményes zöldség- és gyümölcsárusítási akciója, az MDF-piac.
1989. augusztus 21. - Az 1968-as katonai beavatkozás évfordulóján tartott tüntetéseken Prágában több Fidesz-aktivistát letartóztatnak. Szabadon bocsátásuk érdekében társaik egy héten át ülő- és éhségsztrájkot folytatnak a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt.
1989. augusztus 22. - Budapesten újabb tábort nyitnak az NDK-menekültek számára Csillebércen.
1989. augusztus 23. - A magyar–osztrák határ egész szakaszán ugyanabban az időben több száz NDK-állampolgár egyszerre kísérel meg illegális határátlépést. - Csaknem 1000 NDK-állampolgár lépi át a határt a hét végén.
1989. augusztus 24. - Az NSZK budapesti nagykövetségén menedékjogot kapott keletnémet állampolgárok első csoportja Ausztriába távozik. - Horn Gyula külügyminiszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a Magyarországon tartózkodó közel 200 ezer keletnémet állampolgárból legalább 20 ezren nem kívánnak hazájukba visszatérni.
1989. augusztus 24. - Lengyelországban Tadeusz Mazowieczkit, a Szolidaritás jelöltjét választják kormányfőnek.
1989. augusztus 25. - A Magyarországon tartózkodó NDK-menekültekről tárgyal Bonnban Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter. - Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hoz a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről és az 1951-es genfi menekültügyi konvenció magyarországi érvényességéről.
1989. augusztus 26. - Az SZDSZ gyűlést szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A szabaddemokraták hangoztatják, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát: például Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza.
1989. augusztus 28. - A külügyminiszter magához kéreti Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és közli: Magyarország tiltakozik a prágai tüntetések során őrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt. - A prágai bíróság bűnösnek találja Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, és 5-5 ezer korona pénzbírságra ítéli, illetve kiutasítja őket Csehszlovákiából.
1989. augusztus 30. - Pécsett csaknem 10 ezren tüntetnek a bányászat tervezett visszafejlesztése ellen. - A SZOT kivonul a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, mert az szerinte egyre inkább pártközi fórummá válik.
1989. augusztus 31. - Váratlanul Berlinbe utazik Horn Gyula külügyminiszter. - A Reuter brit hírügynökség szerint már több mint hatezer NDK-állampolgár szökött át Magyarországról Ausztriába.
1989. szeptember 2. - Az MSZMP KB titkára beszámol arról, hogy a pártot havonta mintegy tízezren hagyják el, taglétszáma 730 ezerre tehető.
989. szeptember 4. - Október 23-a Bizottság alakul a BZSBT, az FKGP, a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt, a Pofosz és a Recski Szövetség képviselőiből az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és az ünnepségek megszervezésére.
1989. szeptember 18. - Lezárul a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások első szakasza. A megállapodást a Fidesz és az SZDSZ nem írja alá. Másnap az SZDSZ állásfoglalást tesz közzé, melyben követelik az MSZMP, a SZOT és a Munkásőrség vagyonának zárolását.
1989. szeptember 24. - Az SZDSZ aláírásgyűjtést kezdeményez 4 kérdés népszavazásra bocsátása érdekében: 1. Kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről? 2. El kell-e számoltatni az MSZMP-t a vagyonáról? 3. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? 4. A szabad választások után vagy azt megelőzően legyen megválasztva a köztársasági elnök?
1989. szeptember 26. - A Békés megyei munkásőrök fegyveres megtorlással fenyegetőznek, ha nem fejeződik be az "ellenforradalmi zendülésre való uszítás". - Az Országgyűlés elfogadja a be- és kivándorlási törvényt, amely alapvető emberi jognak nyilvánítja a kivándorlást, és az útlevéltörvényt, amely már nem korlátozza a külföldi tartózkodás idejét. - Brüsszelben 24 tőkés ország újabb értekezletet tart Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatásáról.
1989. szeptember 29–október 2. - A Fidesz országszerte demonstrációkat szervez a munkásőrség ellen.
1989. október 3. - Az Európai Közösség miniszteri tanácsa úgy dönt, hogy a következő évben 220 millió dollár segélyt nyújt Magyarországnak és Lengyelországnak.
1989. október 4. - A kormányülést követő sajtótájékoztatón bejelentik, hogy október 23-át nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé minősíteni. Azt látnák szívesen, ha a 23-i megemlékezések a nemzeti megbékélés ügyét szolgálnák. A kormány – utód kinevezése nélkül – nyugdíjazza a Munkásőrség országos parancsnokát.
1989. október 5. - Az MSZMP Reformkörök és Alapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa felhívása szerint október 23-át nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.
1989. október 6–10. - Az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusa. - Az állampárt feloszlatja magát. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) jogutódként megörökli az MSZMP vagyonát. - Az MSZP megválasztja vezetőségét: az elnök Nyers Rezső. Az új vezetőség kétharmada sosem töltött be vezető párttisztséget. - Az MSZMP Marxista Egységplatformja felhívásban nyilvánítja ki, hogy az MSZMP nem szűnt meg.
1989. október 13. - Az SZDSZ a Parlamentben átnyújtja azt a 67 ezer aláírást, amely népszavazás kiírását szorgalmazza egyebek között az elnökválasztás kérdésében.
1989. október 14. - A Fidesz II. országos kongresszusán úgy döntenek, egyelőre nem alakulnak párttá, s nem választanak köztársaságielnök-jelöltet.
1989. október 16. - A kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy a köztársasági elnök választásával egyidejűleg két kérdésben írjon ki népszavazást: március 15., augusztus 20. és október 23. közül melyek legyenek nemzeti ünnepek, illetve a Magyar Köztársaság címere ügyében. A munkásőrség ügyében azt javasolja, hogy azt vagy jogutód nélkül szüntessék meg, vagy pedig csatlakozzon a területi önkéntes véderőhöz.
1989. október 17–20. - Az Országgyűlés több alkotmánymódosító törvényt fogad el, többek között: Kimondják, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. Úgy döntenek, hogy a jövőben a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok. Felállítják az Alkotmánybíróságot. Jogutód nélkül feloszlatják a Munkásőrséget. A parlament nem nyilvánítja nemzeti ünneppé október 23-át
1989. október 21. - Az MDF tanácskozása Für Lajost jelöli köztársasági elnöknek és Antall Józsefet választja elnökké.
1989. október 23. - Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 33. évfordulóján. Délben a Kossuth téren Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot. A nap folyamán ünnepségeket és koszorúzásokat tartanak a 301-es parcellában, a Kerepesi temető 21-es parcellájában, a Hősök terén, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádiónál, a Műszaki Egyetem központi épülete előtt. Este a Kossuth téri nagygyűlésre 100-150 ezren gyűlnek össze.
1989. október 30–31. - Az Országgyűlés dönt a nagymarosi munkálatok végleges leállításáról.
1989. október 30. - Az MSZP Budapesti Bizottsága koszorúzást rendez a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védőinek tiszteletére. A koszorúzás után kisebb incidensre kerül sor a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős tagja között.
1989. november - A Magyar Rádió 217 műsorkészítő munkatársa írja alá azt a kormányfőhöz intézett levelet, amelyben a Televíziót és a Rádiót felügyelő bizottság feloszlatását kérik, mert szerintük a testület felállításával a tájékoztatás hitelessége és objektivitása került veszélybe.
1989. november 4. - Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt a szovjet nagykövetség előtt tüntet, a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve. A kormány elhatárolja magát a demonstrációtól.
1989. november 9. - Megnyitják a határt a két Németország között, megkezdődik a berlini fal lebontása. - Horn Gyula közli, hogy a kormánynak az a célja, hogy jövőre jelentősen felgyorsuljon a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, s mielőbb távozzon az összes szovjet katonai egység.
1989. november 12. - Tagtoborzó nagygyűlést tart Kunszentmiklóson a Független Kisgazdapárt, ahol Vörös Vince pártelnök hangsúlyozza, hogy a földet az 1947-es állapotoknak megfelelően kell visszaadni tulajdonosainak.
1989. november 13. - Az MDF a november 26-i népszavazás bojkottjára szólít fel.
1989. november 16. - Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a szervezetbe.
1989. november 20. - A kormány lemond a Rádió és Televízió felügyeleti jogáról, és a feladattal egy 15 tagú felügyelő bizottságot bíz meg.
1989. november 21. - Németh Miklós a parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket. - Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50 százalékát.
1989. november 22. - Az Országgyűlés leszavazza a kormány 3 éves gazdaságpolitikai programját. - A tömegtüntetések hatására Csehszlovákiában lemond a kommunista párt egész vezetősége.
1989. november 23. - Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság öt tagját és az Állami Számvevőszék elnökhelyettesét. - Az MSZP elnöksége úgy dönt, hogy megszüntetik a Next 2000 Kft. működését, átadják az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet.
1989. november 24. - A kormány, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben romlott az ellátás, bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból.
1989. november 26. - Az első országos népszavazás Magyarországon – az ún. "négyigenes népszavazás". A szavazásra feltett négy kérdés közül ekkorra már csak a köztársaságielnök-választás maradt aktuális. A szavazásra jogosultak 58 százaléka vesz részt a népszavazáson, és a résztvevők 50,07 százaléka szavaz a parlamenti választások utáni elnökválasztásra.
1989. november 28. - Helmut Kohl a Bundestagban javaslatot tesz a két német állam konföderációjára.
1989. november 29. - Az MSZP szorgalmazza, hogy a parlament tegye lehetővé a köztársasági elnök közvetlen megválasztását.
1989. december 1. - A minisztertanács úgy foglal állást, hogy Magyarország a honvédelem feladatait a Varsói Szerződésen belül kívánja megoldani, jóllehet távlataiban egy tömbök nélküli Európa megteremtését tartja kívánatosnak. - Budapesten ideiglenes szálláshelyeket alakítanak ki a hajléktalanok számára.
1989. december 2–3. - Gorbacsov és Bush máltai csúcstalálkozója.
1989. december 3. - Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfő és Nyers Rezső, az MSZP elnöke, hogy tájékoztatást kapjon Mihail Gorbacsovtól a máltai csúcstalálkozóról.
1989. december 4. - A pénzügyminisztérium államtitkára képviselők előtt közli: az ország belső tartalékai olyan minimálisak, hogy ha a parlament nem szavazza meg a költségvetési tervezetet, rövid időn belül be kell jelenteni az ország fizetésképtelenségét. A Nemzetközi Valutaalap 1990-ben a fizetésimérleg-hiány további radikális csökkentését várja, ellenkező esetben várhatóan nem nyújt újabb hiteleket Magyarországnak.
1989. december 5. - A forintot 10 százalékkal leértékelik a konvertibilis valutákhoz képest.
1989. december 6. - Az Európai Közösség egymilliárd ECU hitelt nyújt Magyarországnak, ha Budapest megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal.
1989. december 7. - Grósz Károly egy miskolci pártgyűlésen azt javasolja: szervezzék meg az MSZMP rendezőgárdáját Borsod megyében, mert politikai hibának tartja a munkásőrség felszámolását.
1989. december 8. - Háromnapos nemzeti csúcstalálkozó kezdődik az Országgyűlés, a kormány, illetve a különböző pártok és érdek-képviseleti szervezetek között. A csúcstalálkozó résztvevői általánosságban támogatják a sürgető gazdasági intézkedéseket.
1989. december 14. - A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Hazafias Választási Koalíció néven választási szövetséget hoz létre.
1989. december 18. - Lemond MSZP-elnökségi tagságáról Németh Miklós.
1989. december 19. - Az Országgyűlés elfogadja a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját.
1989. december 21. - Az Országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlását. A képviselők elfogadják az 1990. évi költségvetés tervezetét.
1989. december 22. - Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a következő év március 25-ére kitűzi az országgyűlési választások első fordulóját.
 

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.