Definíció: A demokrácia olyan társadalmi létforma, amelyikben a szabadságjogok történelmileg meghatározott kompakt és konzisztens rendszere érvényesül. (Alfred Tarski.)

Az elmúlt évek négy problémára hívta fel a figyelmet:

• Nem jó, ha egy ország alkotmánya bármely politikai erő játékszerévé silányul
• Nem jó, ha a demokrácia lényegét alkotó hatalmi ágak függetlensége csak látszattá foszlik valamely politikai erő befolyása miatt
• Nem jó, ha gyakorlatilag pártok monopóliumává válik a népakarat kialakítása, kinyilvánítása és képviselete, vagyis hogy a pártok kivételezettek a többi civil szervezetekkel szemben
• Nem jó, ha a demokratikus berendezkedés mechanizmusa lehetővé teszi önmaga felszámolását

Ezekre figyelve, nem időrendben, a szükségesek tartott lépések összefoglalása a következik, és ez a jegyzet, ehhez a nagy ívű, sok ember munkáját és gondolatait igénylő témához szeretne néhány egyszerű, naiv és laikus ötletet felvázolni, hátha segít kiprovokálni egy értelmes, valódi eredményekhez vezető vitát.

1. Egy új, minősített konszenzuson alapuló, népszavazással megerősített alkotmány elfogadása.

• Minősített konszenzus: képviselők kétharmada és a frakciók többsége.
• Megerősítő népszavazás: leadott érvényes szavazatok elfogadó kétharmada.

Az elfogadott alkotmány módosítása csak az előbbi feltételekkel lehet.

A megerősítő népszavazás nélkül a törvényhozás kiegészítéseket tehet az alkotmányhoz, de csak olyat, amely kiegészítés nem ütközik az alaptörvénybe foglaltakkal. Ennek ellenőrzése az alkotmánybíróság feladata.

Az alkotmány első fejezetébe be kell emelni az Európai Unió Alapjogi Kartájának szövegét, az Európai Szociális Karta szövegét. Mivel ebben vannak mindazon jogok, szabadságok és elvek, amelyeket az alkotmány további fejezetei és minden más egyéb törvény szolgál, hogy megvalósulhassanak, érvényesülhessenek és kiteljesedhessenek.

Meg kell találni azt az alkotmányba foglalható mechanizmust, amely lehetetlenné teszi a demokrácia és a jogállam felszámolását „demokratikus úton”. (weimari alkotmány hibája)

(Hatályos Alkotmány, Fidesz-KDNP Alaptörvény)

2. Egy új választási rendszer kialakítása a pártok kivételezettségének megszüntetése mellett.  

A demokrácia két alapelve:

• a népszuverenitás elve (minden hatalom a népé és minden hatalom forrása a nép),
• a hatalommegosztás elve (egymástól független törvényhozási, kormányzási és igazságszolgáltatási hatalom).

A hatalom megosztott átruházása egy meghatározott időre (választási ciklusra) választásokon keresztül valósul meg. A választások lebonyolításának az arányos rendszer és formula a legjobb és legegyszerűbb mód a törvényhozási (az országgyűlési és európai parlamenti) képviselők megválasztásának lebonyolítására.

A hatalmi ágak függetlenségének a valószínűségét úgy lehet növelni, hogy a törvényhozási és a kormányzati választásokat időben és módszerben el kell különíteni, valamint az igazságszolgáltatás legmagasabb szintjén az alkotmánybírókat különleges jelölési móddal kell kiválasztani!

• Először az országgyűlési és európai képviselő választások kerülnének elbonyolításra, a fentebb említett arányos képviseletet biztosító listákra történő szavazással az arányos formula figyelembe vételével, külön listán az magyar országgyűlési és az Európa parlamenti képviseletre.
  • Listát állíthat minden olyan szervezet, amely legalább az egy mandátumra elméletbe jutó szavazatok tíz százalékának megfelelő érvényes ajánló szelvényt összegyűjt.
• A helyi önkormányzati választások során választókörzetenként, egyéni jelöltekre lehet szavazni.
  • Jelöltként indulhat az személy, aki legalább az egy mandátumra elméletbe jutó szavazatok tíz százalékának megfelelő érvényes ajánló szelvényt összegyűjt.

• Az országos kormányzati választás esetén kormányfőre jelöltekre történik a szavazás úgy, hogy megismerhetikkormányfőjelöltet, a kormány tagjait, a gazdasági, adó- és pénzpolitikájukat, sőt a költségvetési törvényjavaslatot.
  •  Kormányfőjelöltként indulhat az, akit egy vagy több listát állítani tudó szervezet támogat, függetlenül attól, hogy a listaállító szervezet vagy szervezetek szereztek e mandátumot a törvényhozásban, vagy sem.
  • A kormányprogramnak – amit benyújtanak az országgyűlés elé - olyan részletesnek kell lenni, hogy az törvényességi szempontból az Országgyűlés által megvizsgálható legyen.
  • A kormányprogramnak tartalmaznia kell azokat a törvényjavaslatokat és törvénymódosításokat, amit a leendő kormány meghozandónak ítél az általa vállalt feladatok elvégzéséhez.
  • Az Országgyűlés csak akkor utasíthatja el a kormányprogramot – és így zárhatja ki az országos törvényhozási választásból a jelölteket – ha a programba foglaltak bármely részét az Alkotmányba ütközőnek ítél. Ilyen esetben a jelöltek az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának jogorvoslatért.
  • A kormányprogramban szerepeltetett törvényjavaslatokat és törvénymódosításokat az Országgyűlés bizottságai megvizsgálják, áttekintik, hogy mely más törvényt érint, amit módosítani szükséges. A Törvény Előkészítő Bizottság összesíti a bizottságok véleményét és megszövegezi a törvényjavaslatot, amit benyújt az Országgyűlés elé.

• A megválasztott Kormány általában rendeletek útján, a hatályos törvények és az Alkotmány keretei között kormányozna.
  • Ezek a rendeletek kormányzati ciklus idejére hatályosak, de az Országgyűlés törvényerőre emelheti, ha úgy ítéli meg, hogy a továbbiakban is hatályba akarja tartani.
  • Amennyiben az Országgyűlés, vagy országgyűlési bizottság, esetleg képviselők egy csoportja valamelyik kormányrendeletet Alkotmányba ütközőnek ítél, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak norma kontrollért.
  • A megválasztott Kormány kérheti egy törvény meghozatalát vagy módosítását, ha egy általa váratlannak ítélt helyzet áll elő, amely megoldásához szükség van rá.
  • Ha a Kormány az elfogadott törvényt nem találja a programjában javasoltakkal egyezőnek, vagy olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, amely ellehetetleníti kormányprogram végrehajtását, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat a módosításra köteleztető vagy a megsemmisítési határozatért. Végső esetben benyújthatja lemondását és az új kormányzati választás befejezéséig, mint ügyvivő kormány tevékenykedik

• Az Alkotmánybíróság tagjainak a megválasztásaa következő különleges módon történhet:
  • az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány megnevez két-két, a hatályos törvényeknek megfelelő személyt alkotmánybírónak.
  • A következő lépésben ismét megneveznek két-két személyt, de úgy hogy az egyik jelölt a másik két hatalmi ág által megnevezettek közül kell kikerülnie.
  • Ekkor két eset lehetséges. Vagy valamelyik több jelölést kap, mint a többi, vagy hárman egyforma szavazatot kaptak. Egyenlő szavazat esetén az Alkotmánybíróság választhatja meg a három közül a leendő alkotmánybírót.

Hivatkozások:

1. Alfred Tarski: A demokrácia lényege. http://tarski.8x.hu/a-demokracia-lenyege

2. Európai Unió Alapjogi Kartája

http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/32007X1214/htm/C2007303HU.01000101.htm

3. Európai Szociális Karta http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900100.TV

4. weimari alkotmány  http://hu.wikipedia.org/wiki/Weimari_alkotm%C3%A1ny

5. Hatályos Alkotmány http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94900020.TV

6. Fidesz  Alaptörvény http://www.fn.hu/files/026270187.pdf

7. Választási módok  http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1laszt%C3%A1si_rendszer

Hozzászólások:

Szolid Szilárd

„Emelt szintű” demokrácia

„Emelt szintű” demokrácia   Definíció: A demokrácia olyan társadalmi létforma, amelyikben a szabadságjogok történelmileg meghatározott kompakt és konzisztens rendszere érvényesül. (Alfred Tarski.)   Az elmúlt évek négy problémára hívta fel a figyelmet:Nem jó, ha egy ország alkotmánya bármely politikai erő játékszerévé silányulNem jó, ha a demokrácia lényegét alkotó hatalmi ágak függetlensége csak látszattá foszlik valamely politikai erő befolyása miattNem jó, ha...

készítette: Szolid Szilárd
 

 

Szilágyi Gábor A demokráciában a többség dönt, és az ellenzék mindig kisebbségben van, ezért mindig le lehet szavazni, tehát annyi mintha nem is lenne. A parlament működik ellenzék nélkül is.

 

Szilágyi Gábor Egy librális jogállamban vannak fékjei a többségnek, de ezek is csak annyit érnek, amennyire a többség önként elfogadja. A kétharmados törvényeket is meg lehet kerülni rendeletekkel.  

Szilágyi Gábor Társadalmi konszenzus nélkül a demokrácia csupán a többség diktatúrája. 

 

 

 

Szolid Szilárd ‎"Minősített konszenzus: képviselők kétharmada és a frakciók többsége. " Ezért van ez a javaslat, hogy ne így legyen minden esetben!

 

Szilágyi Gábor ez sem véd meg egy Fidesz 2/3 tól . Ha több frakció kell, hát osztódnak, de a kétharmaduk megvan.

 

Szolid Szilárd A hatalmi ágak tényleges függetlensége estén nem fordulhat a többség hatalma sem diktatúrában! Én nem a mostani helyzetről beszélek, mert ez a függetlenség nem létezett és nem létezik.A pártokrácia hatalma töretlen!

Szilágyi Gábor A pártokrácia hatalma két pillérre épül: a pártlistás képviselőválasztás és a parlamenti nyílt szavazás. E két tényező ami lehetővé teszi a pártvezetők uralmát a pártjuk frakciója felett. Rajtuk múlik ki lesz képviselő és ellenőrizni tudják, hogy képviselőik úgy szavaznak-e ahogy azt ők előírják. Mindkét dolog a demokrácia megcsúfolása. 

Szolid Szilárd ‎"A kétharmados törvényeket is meg lehet kerülni rendeletekkel." ......."Amennyiben az Országgyűlés, vagy országgyűlési bizottság, esetleg képviselők egy csoportja valamelyik kormányrendeletet Alkotmányba ütközőnek ítél, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak norma kontrollért. " 

Szolid Szilárd Ezért nem szabad csak pártokban gondolkodni, sőt a pártokat ugyan olyan civil szervezetnek kellene tekinteni, mint bármely más nem állami szervezetet. Anyagi támogatást is hasonló feltételekkel kellene kapnia, nem pedig un. állami pártfinanszírozással! 

Szolid Szilárd Nem pártlistáról, hanem simán listáról beszéltem: "Listát állíthat minden olyan civil szervezet, amely legalább az egy mandátumra elméletbe jutó szavazatok tíz százalékának megfelelő érvényes ajánló szelvényt összegyűjt."

Szilágyi Gábor http://www.facebook.com/notes/demokrata-p%C3%A1rt/szil%C3%A1gyi-g%C3%A1bor-a-magyar-demokr%C3%A1cia-k%C3%A9t-hatalmas-bakl%C3%B6v%C3%A9se/188129441260868

Szilágyi Gábor: A MAGYAR DEMOKRÁCIA KÉT HATALMAS BAKLÖVÉSE

Kedves Demokrata Barátaim!   Figyelmetekbe ajánlom Szilágyi Gábor újabb írását. ...Bővebben

készítette: Demokrata Párt

 

Szolid Szilárd Köszönöm a linket! Okvetlenül tanulmányozni fogom!

 

Szolid Szilárd Első olvasatra az látszik, hogy abból indul ki, hogy a szavazók ismerik a képviselőket! Érdekelne egy felmérés, hogy ki emlékszik egy év után az egyéni képviselőjének a nevére! 99 % legfeljebb arra emlékszik, melyik pártra szavazott!

Szilágyi Gábor Te meg abból indulsz ki, hogy a szavazók ismerik a pártokat :))

 

Szolid Szilárd

‎"
a/ sérül az elv, hogy a képviselőket a szavazók választják, hogy a szavazókon múlik a mandátum. A szavazók csupán a pártra szavazhatnak, de hogy a szavazatukat elnyert párt mely személyeket juttat a parlamentbe, abba már nincs beleszó...Bővebben

Szolid Szilárd ‎"Te meg abból indulsz ki, hogy a szavazók ismerik a pártokat :))" Jogos, de én konokul nem pártokról beszélek! :-D

 

Szilágyi Gábor Az is egy megoldás, ha a lista csak "étlap" és be lehet ixelni azokat akiket támogatok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a listát a párt állítja össze de listán levők rangsorát a szavazók. Már ez is sokkal-sokkal jobb lenne a mai helyzetnél!!! Itt az ördögi részlet az, hogy hányszor nagyobb a lista a bejutási küszöbnél. Mert ha alig nagyobb, akkor megint nem sokat számít a szavazó rangsora.

Szolid Szilárd Lásd elöbbi bejegyzésem!!!

 

Szilágyi Gábor Az a mai rendszer viszont botrányos, hogy a pártvezér vagy legfelsőbb vezetés eldönti, hogy ki hányadik legyen a listán. Sakkoznak a helyekkel, adják-veszik a pozíciókat, és közben olyan népszerűtlen politikusok is bekerülnek, akiket a népnek esze ágában sincs támogatni. Kíváncsi lennék, hogy Kövér, Szíjártó, Horn Gábor, vagy akár Orbán és Gyurcsány bejutott volna-e, h a csak egyéniben lehet bekerülni?

Szolid Szilárd Egyetértek, hogy botrányos. :-)

 

 

 

Szilágyi Gábor A képviseleti demokrácia alapelve, hogy a képviselők szavazókat képviselnek. Ez csak akkor egyértelmű, ha egy-az-egyben szavazó---képviselő kapcsolat van. Ha egy szavazó több képviselőt támogat (lista) és ezek nem egyformán szavaznak, akkor most melyik képviseli a szavazót?

 

Szolid Szilárd A képviseleti demokráciának valóban, de legyen a programok demokráciája és megoldottuk a dolgot! :-D

 

Szolid Szilárd ‎(Zárójelben, egy képviselő a képviseleti demokráciában nagyjából negyven - ötvenezer embert képviselne, hát ez nem egy-az egy! ) :-DDDD

 

Szolid Szilárd ‎" az sem megengedhető, hogy egy választást nyert párt ne tudjon kormányt állítani, csak azért mert saját képviselői esetleg titkosan minden jelöltet leszavaznak."
"A hatalmi ágak függetlenségének a valószínűségét úgy lehet növelni, hogy a törvényhozási és a kormányzati választásokat időben és módszerben el kell különíteni, valamint az igazságszolgáltatás legmagasabb szintjén az alkotmánybírókat különleges jelölési móddal kell kiválasztani!"
Erről elég részletesen irtam a jegyzetemben.

Szilágyi Gábor Ketten egész jó alkotmányt és választási törvényt tudnánk csinálni, nem tudom, hogy az a sok marha minek görcsöl annyit rajta, ahelyett, hogy ránk hagyná! :))

Szolid Szilárd Szerénytelenség nélkül!!! :-DDDD

 

 

Szolid Szilárd Ráadásul iPad sem kell!! :-DD

 

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.