2013.03.23. 19:39
Alkotmány V. Fejezet Igazságszolgáltatás
V. fejezet Az igazságszolgáltatás
1. bekezdés
Bírósági szervezet
1) Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
3) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
4) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
5) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.
6) Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve.
7) A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve.
8) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.
9) A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Alaptörvény II. fejezet 2. bekezdés 7) pontja szerinti különleges eljárásban választják.
10) A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
11) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon az Országgyűlés elnöke, a Kormány elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen nevezi ki.
12) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
13) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják:
a) a törvényes rendet,
b) a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit,
c) büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
14) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
15) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve.
16) A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
17) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek.
18) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
2. bekezdés
Az ügyészség
1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az törvényes rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
4) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét az Alaptörvény II. fejezet 2. bekezdés 7) pontja szerinti különleges eljárásban választják.
5) A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára az Országgyűlés elnöke, a Kormány elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen nevezi ki.
6) A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
7) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
8) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
9) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
10) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
11) Az ügyészségről, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
