2013.03.23. 19:38
Alkotmány III. fejezet Törvényhozás
III. fejezet Törvényhozás
1. bekezdés Az Országgyűlés
1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
2) Az Országgyűlés a népakaratból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom rendjét.
3) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
4) E jogkörében az Országgyűlés:
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alaptörvényét;
b) törvényeket alkot;
c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági rendjét;
d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;
e) dönt a Kormány programjáról;
f) megköti a Magyar Köztársaság kapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;
g) Az III. fejezet 1. bekezdés (1) pont és a IV. fejezet 1. bekezdés f) pontja szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
h) közreműködik a független szervezetek tagjainak megválasztásában;
i) közkegyelmet gyakorol;
5) Az Alaptörvényben meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról;
6) Az Országgyűlés dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről.
7) Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
8) A törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
9) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében, meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.
10) A 6) – 10) pontokban foglaltak kihirdetése az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
11) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.
12) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
13) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.
14) Az Országgyűlés a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről.
2. bekezdés Különleges jogrend
1) különleges jogrend lép életbe rendkívüli állapot és szükségállapot esetén
2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,
c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
3) A Honvédelmi Tanács elnöke az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen, tagjai: az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.
4) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,
b) az Országgyűlés elnökének, az Országbíróság elnökének és a miniszterelnök jogait,
c) a Kormány jogait.
5) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alaptörvény alkalmazását azonban nem függesztheti fel.
6) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
7) Az Országbíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.
8) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen dönt a Magyar Honvédség 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról.
9) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen vezeti be.
10) A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
11) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.
12) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
13) A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályairól külön törvény elfogadása szükséges.
14) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén:
a) a támadás elhárítására,
b) az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására,
c) a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány, az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.
15) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, az Országbíróság elnökét a további intézkedések megtétele érdekében.
16) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
3. bekezdés Az országgyűlési képviselők jogállása
1) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
2) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg.
3) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
4) Az országgyűlési képviselő nem kap külön javadalmazást az Országgyűlésben betöltött választott tisztségéért, mert annak betöltése is a munkaköréhez tartozik.
5) Az országgyűlési képviselő költségtérítésre szoros elszámolás alatt tarthat igényt.
6) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
7) Az országgyűlési képviselő nem lehet más hatalmi ág és egyéb független szervezet tagja.
8) Az országgyűlési képviselő nem lehet a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja.
9) Az országgyűlési képviselő nem lehet rendvédelmi szervezet hivatásos állományú tagja.
10) Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
11) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
12) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:
a) az Országgyűlés működésének befejezésével,
b) a képviselő halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével.
13) Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
14) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
15) A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
4. bekezdés Az Országgyűlés szervezete
1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.
2) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
3) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból.
4) Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására különbizottságot alakíthat ki.
5) Az Országgyűlés állandó bizottságai és azok albizottságai:
a) Törvény-előkészítő bizottság
b) Alapjogi bizottság
c) Gazdasági bizottság
i) Ipari albizottság
ii) Mezőgazdasági albizottság
iii) Kereskedelmi albizottság
iv) Informatikai albizottság
v) Fogyasztóvédelmi albizottság
vi) Fenntartható fejlődés albizottsága
d) Költségvetési bizottság
i) Számvevőszéki albizottság
ii) Pénzügyi albizottság
e) Társadalompolitikai bizottság
i) Foglalkoztatási és munkaügyi albizottság
ii) Egészségügyi albizottság
iii) Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási albizottság
iv) Sport- és turisztikai albizottság
v) Tájékoztató intézmények albizottsága
f) Kulturális bizottság
i) Oktatási albizottság
ii) Tudományos albizottság
iii) Kulturális intézmények albizottsága
g) Honvédelmi és rendészeti bizottság
h) Nemzetbiztonsági bizottság
i) Külügyi bizottság
i) Európai Uniós ügyek albizottsága
ii) Európai Unión kívüli ügyek albizottsága
iii) Határon túli magyarok albizottsága
j) Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság
6) Az állandó bizottságok és albizottságok hatáskörét és jogosultságait külön törvényben kell meghatározni
7) Az állandó bizottságok tárgyalják meg és véleményezik a benyújtott törvényjavaslatokat és ellenőrzik a miniszterek tevékenységét.
8) Az állandó bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak.
9) A nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a külpolitikai kérdések tárgyalása során zárt tárgyalás is tartható, ha bizottsági tagok úgy döntenek.
10) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani.
11) Ha egy bizottsági vizsgálat során törvénysértés gyanúja merül fel, akkor a vizsgálati adatokat át kell adni az ügyészségnek, a bizottság befejezi a vizsgálatot és továbbiakban a sem tagok, sem a bizottság maga nem nyilvánít véleményt, amíg jogerős ítélet meg nem születik.
12) Minden képviselőnek szükségszerűen tagja kell, hogy legyen valamelyik bizottságnak.
5. bekezdés Az Országgyűlés ülésszakai
1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.
2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
3) Az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni.
4) A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.
5) Az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.
6) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni.
7) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak.
8) Az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
9) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
10) Az Országgyűlés a határozatait a jelen lévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
11) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
6. bekezdés A törvényhozás rendje
1) Törvényt a Kormány tagjai és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
2) Az Országbíróság egy Alaptörvényt sértő helyzet feloldására törvényt kezdeményezhet.
3) A kezdeményezést az Országgyűlés Törvény-előkészítő bizottságához kell benyújtani.
4) A Törvény-előkészítő bizottság a törvény jellegét és az közvetlen érintettek körét figyelembe véve javaslatot tesz az előkészítésbe vonandó bizottságokra.
5) A Törvény-előkészítő bizottság érdekegyeztetés lefolytatását javasolhatja a közvetlen érintettek érdek-képviseleti szervezeteivel.
6) A Törvény-előkészítő bizottság köteles kikérni az Országbiztosi testület véleményét, ha bármely országgyűlési bizottság vagy érdek-képviseleti szervezet sérelmezi a meghívása hiányát.
7) Az Országbiztosi testület megküldött véleményét – amit egy országbíró ellenjegyzett – a Törvény-előkészítő bizottság köteles figyelembe venni.
8) A Törvény-előkészítő bizottság – kibővítve az érintett bizottságokkal – áttekinti a torvény- javaslat illeszkedését a fennálló jogrendhez.
9) Megállapítja a törvényjavaslatban foglaltak szükségességét.
10) Amennyiben a Törvény-előkészítő bizottság nem látja szükségesnek a törvényjavaslatot, vagy az nem illeszkedik a fennálló jogrendhez, akkor azt – megfelelő indoklással - elutasítja.
11) Ha Törvény-előkészítő bizottság által elutasított törvényjavaslat benyújtója nem ért egyet az elutasítással, akkor az Országbiztosi testülethez fordulhat véleményezésért, amit a Törvény-előkészítő bizottság a III. fejezet 6. bekezdés 7) pontjában foglaltak szerint figyelembe vesz.
12) Az befogadott törvényjavaslatról a Törvény-előkészítő bizottság lefolytatja az egyeztetést az érintett érdek-képviseleti szervezetekkel.
13) A befogadott és egyeztetett törvényjavaslatot megszövegezi az Országgyűlési vitához.
14) Amennyiben egy befogadott és egyeztetett törvényjavaslat megköveteli más törvények módosítását, akkor a Törvény-előkészítő bizottság mellékeli az érintett törvényeket és a szükséges módosításokra javaslatot tesz.
15) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
16) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt aláírja az Országgyűlés elnöke, majd aláírásra megküldi az Országbíróság elnökének és a miniszterelnöknek.
17) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen gondoskodik.
18) A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
19) Ha az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök valamelyike a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az 17) pontban említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
20) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
21) Az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök valamelyike a törvényt aláírás előtt az 17) pontjában említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Országbíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését Alaptörvény ellenesnek tartja.
22) Ha az Országbíróság - soron kívüli eljárásban - az Alaptörvény ellenességet megállapítja, az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.
23) A népszavazásra bocsátott törvényt az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.
24) Az Országgyűlés tagjai az Országbiztosi testülethez, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz és a Kormány bármely tagjához interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
7. bekezdés Az országgyűlés feloszlatása
1) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
2) Az Országgyűlés feloszlatása előtt az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen köteles az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.
3) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.
4) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
5) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.
6) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.
7) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést az Országgyűlés elnöke, az Országbíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.