Alapjogok

I. Fejezet. 1. bekezdés Személyes jogok

1.      Minden embernek joga van az élethez.

2.      Senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.

3.      Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

4.      Mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez.

5.      Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell tiszteletben tartani:

a.       az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelően,

b.      az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat tilalma,

c.       az emberi test és részei ekként történő, haszonszerzési célú felhasználásának tilalma,

d.      az emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma.

6.      Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

7.      Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.

8.      Senkit sem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni.

9.      Tilos emberi lényekkel kereskedni.

10.  Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

11.  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.

12.  Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

13.  Az személyes adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni.

14.  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.

15.  Mindenkinek joga van a házasságkötéshez és a családalapításhoz, amihez e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényeket biztosítani kell.

16.  Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja

a.       a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását.

b.      A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot, az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni.

17.  Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna. Ez a jog magában foglalja:

a.       a véleményalkotás szabadságát

b.      az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát

18.  Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon.

19.  Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. Ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét.

20.  Mindenkinek joga van, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak.

21.  Mindenkinek joga van a védelemre a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel szemben.

22.  Mindenkinek joga van a lakhatáshoz.

23.  Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és a szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához.

24.  Mindenkinek joga van a művészeti és a tudományos életének szabad gyakorlásához.

25.  Mindenki szellemi tulajdona védelmet élvez.

26.  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja.

27.  Senki sem toloncolható ki vagy utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá.

28.  A törvény előtt mindenki egyenlő

I. fejezet 2. bekezdés Társadalmi jogok

1.      A magyar állampolgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga.

2.      Harmadik országok azon állampolgárait, akik az Unió bármely tagállamában munkavállalásra engedéllyel rendelkeznek, a magyar állampolgárokkal azonos munkafeltételek illetik meg.

3.      A vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni.

4.      Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint ha az, az elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni.

5.      A menekültek jogállásáról szóló 1951. július -i genfi egyezmény és az 1967. január -i jegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: a Szerződések összhangban a menedékjogot biztosítani kell.

6.      Tilos a kollektív kiutasítás.

7.      Senki sem toloncolható ki vagy utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá.

8.      Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.

9.      A nemzetközi szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés.

10.  Mindenkinek és minden állami, valamint civil szervezetnek tiszteletben kell tartania a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.

11.  A nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.

12.  Az egyenlőség elve nem akadályozza, hogy az alulreprezentált nem számára különleges előnyöket biztosító rendelkezéseket tartsanak fenn vagy hozzanak meg.

13.  A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni.

14.  A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenekfölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

15.  Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve, ha ez az érdekeivel ellentétes.

16.  Az Alkotmány elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.

17.  Az Alkotmány elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.

18.  A munkavállalók vagy képviselőik számára az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt.

19.  A munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak, és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve.

20.  Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez.

21.  Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez.

22.  Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

23.  Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

24.  Tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára – a fiatalok számára kedvezőbb szabályok sérelme nélkül és korlátozott kivételekkel – nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa.

25.  A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhet nevelésükkel, oktatásukkal.

26.  A család élvezi a jogi, gazdasági és szociális védelmet.

27.  A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

28.  Az Alkotmány, az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által megállapított szabályokkal összhangban, elismeri és tiszteletben tartja a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságot, amelyek védelmet nyújtanak anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra utaltság vagy idős kor, továbbá a munkahely elvesztése esetén.

29.  Az Unión belül jogszerűen lakóhellyel rendelkező és tartózkodási helyét jogszerűen megváltoztató minden személy jogosult – az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban – szociális biztonsági ellátásokra és szociális előnyökre.

30.  A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében Az Alkotmány – az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban – elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel.

31.  A nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

32.  Az Alkotmány – a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban foglaltak szerint és a Szerződésekkel összhangban – elismeri és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést az Unió társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása érdekében.

33.  A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.

34.  Az Alkotmány szerint biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.

35.  Mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy általa szabadon választott foglalkozással keresse meg a megélhetését.

36.  Minden dolgozónak joga van az igazságos munkafeltételekhez.

37.  Minden dolgozónak joga van a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez.

38.  Minden dolgozónak joga van a tisztes javadalmazáshoz, amely elégséges önmaga és családja tisztes megélhetéséhez.

39.  Minden dolgozónak és munkáltatónak joga van a szabad társuláshoz nemzeti és nemzetközi szervezetek keretében gazdasági és szociális érdekei védelmében.

40.  Minden dolgozónak és munkáltatónak joga van a kollektív alkuhoz.

41.  Gyermekeknek és fiataloknak joguk van a különleges védelemre azon fizikai és erkölcsi veszélyekkel szemben, amelyeknek ki vannak téve.

42.  Anyaság esetén a női foglalkoztatottaknak joguk van különleges védelemre.

43.  Mindenkinek joga van a pályaválasztási tanácsadás megfelelő eszközeihez annak érdekében, hogy segítségével személyes képességeinek és érdeklődésének megfelelő foglalkozást válasszon.

44.  Mindenkinek joga van a szakképzés megfelelő körülményeire.

45.  Mindenkinek joga van részesülni minden olyan intézkedésből, ami képessé teszi arra, hogy az elérhető legmagasabb színvonalú egészségnek örvendhessen.

46.  Minden dolgozónak és eltartottjának joga van a társadalombiztosításhoz.

47.  Mindazoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal, joguk van a szociális és orvosi segítséghez.

48.  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesedjen a jóléti szolgáltatásokból.

49.  A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a függetlenséghez, a társadalmi integrálódáshoz és a közösség életében való részvételhez.

50.  A családnak, mint a társadalom alapegységének joga van a megfelelő szociális, jogi és gazdasági védelemre ahhoz, hogy teljes körű fejlődését biztosítani tudja.

51.  A gyermekeknek és fiataloknak joguk van a megfelelő szociális, jogi és gazdasági védelemhez.

52.  Az Unió állampolgárai egymás területén az ottani állampolgárokkal egyenlő feltételek mellett folytathatnak bármilyen jövedelemszerző tevékenységet és ezt csak indokolt gazdasági, vagy szociális okokból lehet korlátozni.

53.  Azoknak a migráns munkásoknak és családjuknak, akik Unió állampolgárai, joguk van a védelemhez és segítséghez bármelyik másik Uniós tagállam területén.

54.  A foglalkoztatás és alkalmazás tekintetében minden dolgozónak joga van az egyenlő lehetőségekre és egyenlő bánásmódra anélkül, hogy a nemek alapján hátrányos megkülönböztetés érné őket.

55.  A dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy a vállalkozáson belül tájékoztassák, illetve hallgassák meg őket.

56.  A dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek a munkakörülmények és a vállalkozáson belül a munka környezetének megszabásában és javításában.

57.  Minden idős embernek joga van a szociális védelemre.

58.  Minden dolgozónak joga van a védelemre azokban az esetekben, amikor foglalkoztatása megszűnik.

59.  Minden dolgozónak joga van követelései védelmére abban az esetben, amikor munkáltatója fizetésképtelenné válik.

60.  Minden dolgozónak joga van a méltósághoz munkavégzés közben.

61.  Minden családi kötelezettségekkel rendelkező személynek, aki alkalmazásban áll, vagy szeretne munkaviszonyt létesíteni, joga van erre anélkül, hogy hátrányos megkülönböztetés tárgya lenne, mégpedig úgy, hogy a lehetőségekhez mérten ne ütközzön foglalkoztatása a családi kötelezettségeivel.

62.  A vállalatoknál a dolgozók képviselőinek joguk van a védelemre az ellenük irányuló, előítéletes lépésekkel szemben és megfelelő körülményeket kell biztosítani számukra funkcióik teljesítéséhez.

63.  Minden dolgozónak joga van ahhoz, hogy a munkaerő fölösleg kollektív leépítési eljárásánál tájékoztassák és konzultáljanak vele.

I. fejezet 3. bekezdés Demokrácia alapelvei

A népszuverenitás elve

1.      Minden hatalom a népé.

2.      Minden más hatalom a nép akaratából létezhet.

3.      A nép akarata választásokon és szavazásokon nyilvánul meg.

4.      A nép a választott képviselőire időlegesen ruházza át a hatalmát.

5.      Népszavazással az átruházott hatalmat a nép megvonhatja a választott képviselőitől.

6.      A nép hatalma önkorlátozó, az Alkotmányban rögzíti a hatalma gyakorlásának feltételeit és módját.(1)

A hatalommegosztás elve

   7.      A nép a hatalmát a választások során megosztva adja át a független hatalmi ágaknak

• törvényhozásnak, az országgyűlésnek

• a végrehajtásnak, a kormányzatnak/önkormányzatoknak

• az igazságszolgáltatásnak

• a Köztársasági Elnöknek és a független ellenőrző szervezeteknek és intézményeknek

10.  A független igazságszolgáltatás biztosítása érdekében különleges, közvetett, a választott hatalmi ágak által végrehajtott eljárással ad hatalmat az  igazságszolgáltatási hatalmi ágnak, amelynek részei

• az alkotmánybíróság,

• a bírói szervek,

• az ügyészség és nyomozóhatóság,

• ügyvédi kamara.

  11.  Különleges, közvetett, a választott hatalmi ágak által végrehajtott eljárással ad hatalmat az ellenőrző feladatokat ellátó szervezeteknek, intézményeknek (2)

A hatalmi ágak egyensúlyának elve

12.  A törvényhozói hatalom törvényekkel korlátozza a bírói hatalmat és kizárja őket a törvényhozásból.

13.  A törvényhozói hatalom törvényekkel korlátozza a végrehajtó hatalmat és kizárja őket a törvényhozásból.

14.  A végráhajtó hatalom kegyelemmel és közkegyelemmel korlátozza a bírói hatalmat.

15.  A végrehajtó hatalom a törvényhozói hatalmat korlátozza a törvények vétójogával

16.  A bírói hatalom ellenőrzi a törvényalkotás alkotmányosságát és ezen keresztül a törvényalkotókat.

17.  A bírói hatalom a közigazgatási bíráskodásával, ügyészséggel ellenőrzi a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat.

18.  A Köztársasági Elnök és az ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek a hatáskörüknek megfelelő esetekben hozzák meg független döntésüket.

A szubszidiaritás elve

19.  Minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel és helyismerettel rendelkeznek.

A demokrácia védelmének elve

20.  Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására.

21.  Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

22.  Az I. fejezetben rögzített elveket, jogokat és szabadságokat módosítani csak rendkívüli eljárás keretében szabad, mégpedig:

a.       négyötödös törvényhozási többséggel, a kormányzati és igazságszolgáltatási jóváhagyással

b.      négyötödös részvételi arányú és az érvényes szavazatok négyötödös többséggel zárult népszavazással

c.       mindhárom négyötödös szabály teljesülésével.

23.  Az Alkotmány minden további részeinek, minden más hatályos, valamint leendő törvénynek,

a.       meg kell felelnie az I. Fejezetben foglalt elveknek, szabadságoknak, jogoknak.

b.      minden törvénynek azt a célt kell szolgálnia, hogy ezek az elvek, szabadságok és jogok a lehető legtökéletesebben érvényesülhessenek és kiteljesedhessenek.

⁽¹⁾ A nép hatalmának önkorlátozását jelenti például a I. fejezet 3. bekezdés 22. pontjában foglaltak, mivel rögzíti, hogy van az   Alkotmánynak olyan része, amelyet csak népszavazással nem lehet módosítani.

⁽²⁾ Példák a fékek és ellensúlyok rendszerébe illeszkedő, független ellenőrzői feladatokat ellátó szervezetekre:

az emberi és állampolgári jogok biztosai,

az Állami Számvevőszék,

a jegybank,

a választási bizottságok,

a közbeszerzési hivatal,

a gazdasági versenyhivatal,

a pénzügyi szervezetek felügyelete,

a költségvetési támogatással működő tömegtájékoztatási eszközök.

 Következő: II. fejezet Az Állam

 Az Alapjogok, amely a következő hatályos és hazánkban is törvényerőre emelt nemzetközi szerződéseken alapul:
•    Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata
•    Az Európai Unió Alapjogi Kartája
•    Az Európai Unió Szociális Kartája
•    Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről*