Az 2010. évi népszámlálási adatlapok interneten történt kitölthetőségének sikere bizonyítja, hogy nem lehetetlen már Magyarországon sem az elektronikus szavazás. Hiszen mindenféle előzetes reklám és felkészítés nélkül több mint hétszázezren minden gond nélkül kitöltötték az elektronikus űrlapokat, dicsérve a programozók jó munkáját is. Ez majdnem több mint az időközi választásokon megjelenni szokott választók száma (~18-20 %). Ez bátorít fel, hogy ismét leírjam az elképzelésemet az elektronikus szavazó kártya bevezetésével kapcsolatban.

[Elektronikus ajánlások gyűjtése, mint előválasztás ]

Az elektronikus "ajánlószelvények" gyűjtése egyben előválasztási funkciót is betölthet és így kiválthatja az első fordulót és a regisztrált választási szervezetek a tényleges választás idejére már kialakíthatják, ha akarják a szövetségeket, egyezségeket és annak alapján indíthatják a jelöltjeiket. Mivel a rendszer biztosítja a titkos jelölés lehetőségét, valamint nem szükséges a választókat az otthonukban megzavarni és elkérni személyes adatait, biztosan sokkal nagyobb aktivitás várható el tőlük.

Az arányos rendszerek legarányosabb képviseletet biztosító megoldása, amikor a választók listákra szavaznak. Listát bármely regisztrált választási szervezet állíthat, ha összegyűjti az egy mandátum megszerzéséhez szükséges kvóta legalább kétharmadának egytizedét (pl.: 8 millió szavazó osztva (200+1) mandátum szorozva 0,66 ≍ 2627 ajánlás) és megfelel a választási törvényben meghatározott feltételeknek. A listák  szabadok, vagyis a választók preferencia-sorrendet állíthatnak fel a listán szereplő jelöltek között. Minden szervezet egy országos listát állít. Különleges lista a független jelöltek listája, amelyre azok a független törvényhozási képviselőjelöltek kerülnek, akik képesek egyénenként a szükséges ajánlás egyharmadának egytizedét (≍ 876) megszerezni és akkor aktiválódik, ha legalább összesen egy mandátumhoz szükséges ajánlás összejön. Ezután ugyan olyan listaként szerepel, mint a többi. Képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet egy listára, aki a választási törvény előírásainak megfelel.

A mandátumok elosztása a Hagenbach-Bischoff formula (illetve D'Hondt-módszer) segítségével történik. Az érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma + 1-gyel; ez a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges. Amelyik szervezet listájára leadott szavazatok száma egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat stb. Ha ezek után még marad kiosztatlan mandátum, azt az a szervezet kapja, amelyiknek a listájára leadott (vagy maradék) szavazatszáma alulról legjobban megközelíti a kvótát, de ez esetben is meg kell lennie a szükséges szavazatszám kétharmadának (ez a kétharmados szabály). Amennyiben ezek után is marad(nak) kiosztatlan mandátum(ok), az(ok) felkerül(nek) egy segéd listára, így növelve az onnan kiosztható mandátumok számát.

Az segéd listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok alapján osztják el. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket a már mandátumot szerzett szervezetek még rendelkeznek. A töredékszavazatok mandátumra váltása az segéd listákon a d’Hondt-mátrix segítségével történik. A mandátumszerzésre jogosult szervezetek segéd listára felkerült szavazatait felírják egymás mellé, majd ezek alá sorban e számok kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma). Az így kialakult mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és az a szervezetlista kap egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám szerepel. Ezután a második legnagyobb számot mutató szervezetlista kap egy mandátumot, s ez addig folytatódik, amíg az összes mandátum gazdára nem talál.