(Ilyen lenne a 2010. évi választás eredménye, ha így lett volna számolva!)

A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

Minden választópolgár kap egy - nem személyhez - kötött elektronikus kártyát, amely tartalmazza egyedi sorszámot, választói körzetszámot, érvényességet és mellékelve az aktiváló PIN kódot. A szavazó bármely olyan számítógépen leadhatja szavazatát, amely rendelkezik internet hozzáféréssel, de minden településen biztosítani kell legalább egy nyilvános számítógépet is (ha lehet, elektronikus kártyaolvasóval). A szavazó az interneten keresztül belép arra a honlapra, amelyen keresztül lebonyolíthatja a szavazását. A szavazást lebonyolító program (Országos Szavazás Interneten= OSZI) bekéri a szavazó kártya egyedi sorszámát, a választói körzetszámot, a külön kapott PIN kódot, és a szokásos módon ellenőrzi, hogy természetes személy kezeli a programot.  A programrendszer a központi adatbázisban ellenőrzi a kártya érvényességét, valamint hogy még nem szavaztak vele az adott célra. Ha rendben, akkor megjelenik az aktuális menü.

A választási rendszer lehet listás és egyéni. Listás például az Európai Uniós, a magyar törvényhozási képviselő választás és a megyei önkormányzati képviselő választás esetén, egyéni a magyar kormányzati és települési önkormányzati képviselő választás. 

Az arányos rendszerek legarányosabb képviseletet biztosító megoldása, amikor a választók listákra szavaznak. Listát bármely regisztrált választási szervezet állíthat, ha összegyűjti az egy mandátum megszerzéséhez szükséges kvóta legalább kétharmadát (pl.: 8 millió szavazó osztva (200+1) mandátum szorozva 0,66 ≈ 26270 ajánlás) és megfelel a választási törvényben meghatározott feltételeknek. A listák  szabadok, vagyis a választók preferencia-sorrendet állíthatnak fel a listán szereplő jelöltek között. Minden szervezet egy országos listát állít. Különleges lista a független jelöltek listája, amelyre azok a független törvényhozási képviselőjelöltek kerülnek, akik képesek egyénenként a szükséges ajánlás egyharmadát (≈ 8760) megszerezni és akkor aktiválódik, ha legalább összesen egy mandátumhoz szükséges ajánlás összejön. Ezután ugyan olyan listaként szerepel, mint a többi. Képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet egy listára, aki a választási törvény előírásainak megfelel.

1. Az Európai Uniós választás egyfordulós listás szavazás, amelyre 5 évente kerül sor, és csak azok a regisztrált választási szervezetek állíthatnak listát, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott számú – a jelen szabályok szerint 22 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért listák között a leadott szavazatok arányában.
2. A választáson részt vehet minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben jelzi ilyetén szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavaz.
3. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavaznak.
4. Az Európai Uniós választások esetében megjelenik minden listát állítani tudó szervezet neve és piktogramja.
   1. A választó megjelöli azt a szervezetet, amelynek képviselőit szeretné az EU parlamentbe szavazni. A program a megjelölt szervezetet megjegyzi.
   2. A megjelölt szervezet listájáról megjelennek a képviselőjelöltek nevei és a szavazó megjelölhet rajta hármat, akiket a jelölő szervezet listáján, az első három helyen szeretne látni. A kapott szavazatok alapján fog kialakul a képviselőjelöltek sorrendje az adott listán.
   3. A képernyő megjelenik a választott szervezet és a megjelölt képviselőjelöltek neve ellenőrzésre.
   4. Ha a szavazó véletlenül tévesen választott, akkor lehetőség van visszalépni az előző (a) jelölő lapra
   5. Ha a szavazó rendben találja, akkor megerősíti választását és elküldi az adatokat a központi adatbázisba. Az elküldött adatok a következők: a szavazó kártya egyedi kódja, a választott szervezet neve (kódja) és a preferált képviselők neve (kódja), a szavazóhelyiség neve (kódja), a pontos dátum.

Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani; a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások előtt az országgyűlés és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen aláírt rendeletében hirdeti ki. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 19. napig kell befejezni. A listás szavazás kvázi kétfordulós, mivel az OSZI segítségével történik az ajánlások gyűjtése is, ezért az ajánlási helyzet közzététele után (a szavazás előtti 17. napon) lehetőség nyílik a résztvevőknek a szövetségkötésre és a listáik egyesítésére és a 7. napon kell bejelenteni a közben létrejött szövetségek alapján a listaegyesítéseket. Egy választópolgár érvényesen csak egy listát támogathat ajánlásával.

5. A magyar törvényhozási választások esetében megjelenik minden listát állítani tudó szervezet neve és piktogramja.
   1. A választó megjelöli azt a szervezetet, amelynek képviselőit szeretné a magyar parlamentbe szavazni. A program a megjelölt szervezetet megjegyzi.
   2. A megjelölt szervezet listájáról megjelennek a képviselőjelöltek nevei és a szavazó megjelölhet rajta hármat, akiket a jelölő szervezet listáján, az első három helyen szeretne látni. A kapott szavazatok alapján fog kialakul a képviselőjelöltek sorrendje az adott listán.
   3. A képernyő megjelenik a választott szervezet és a megjelölt képviselőjelöltek neve ellenőrzésre.
   4. Ha a szavazó véletlenül tévesen választott, akkor lehetőség van visszalépni az előző (a) jelölő lapra
   5. Ha a szavazó rendben találja, akkor megerősíti választását és elküldi az adatokat a központi adatbázisba. Az elküldött adatok a következők: a szavazó kártya egyedi kódja, a választott szervezet neve (kódja) és a preferált képviselők neve (kódja), a szavazóhelyiség neve (kódja), a pontos dátum.

Az országos kormányzati választás esetén kormányfőjelöltekre történik a szavazás úgy, hogy a kampányban megismerhetik kormányfőjelöltet, a kormány tagjait, a gazdasági, adó- és pénzpolitikájukat, sőt a költségvetési törvényjavaslatot. Kormányfőjelöltként indulhat az, akit egy vagy több listát állítani tudó szervezet támogat, függetlenül attól, hogy a listaállító szervezet vagy szervezetek végül is szereztek e mandátumot a törvényhozásban, vagy sem.

6. A kormányzati (kormányfői) választások esetén az elektronikus szavazó kártya aktiválása után a képernyőn megjelenik a kormányfőjelöltek neveinek listája (a támogató szervezetek nevével, piktogramjával).
   1. A választó megjelöli annak a kormányfőjelöltnek a nevét, akire a szavazatát akarja adni.
   2. A képernyőn megjelenik ellenőrzésképpen a kormányfőjelölt neve és a kormány tagjainak jelölt nevek listája, azzal, hogy kit, melyik minisztérium vezetésével szándékozik megbízni a leendő kormányfő.
   3. Ha a szavazó véletlenül tévesen választott, akkor lehetőség van visszalépni az előző (a) jelölő lapra
   4. Ha a szavazó rendben találja, akkor megerősíti választását és elküldi az adatokat a központi adatbázisba Ezek: a szavazó kártya egyedi kódja, a választott kormányfőjelölt neve, a szavazóhelyiség kódja, a pontos dátum.

Az megyei önkormányzati Magyarországon négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, illetve nem magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van az adott megyében.

7. A megyei önkormányzati választások esetében megjelenik minden listát állítani tudó szervezet neve és piktogramja.
   1. A választó megjelöli azt a szervezetet, amelynek képviselőit szeretné a megyei közgyűlésbe szavazni. A program a megjelölt szervezetet megjegyzi.
   2. A megjelölt szervezet listájáról megjelennek a képviselőjelöltek nevei és a szavazó megjelölhet rajta hármat, akiket a jelölő szervezet listáján, az első három helyen szeretne látni. A kapott szavazatok alapján fog kialakul a képviselőjelöltek sorrendje az adott listán.
   3. A képernyő megjelenik a választott szervezet és a megjelölt képviselőjelöltek neve ellenőrzésre.
   4. Ha a szavazó véletlenül tévesen választott, akkor lehetőség van visszalépni az előző (a) jelölő lapra
   5. Ha a szavazó rendben találja, akkor megerősíti választását és elküldi az adatokat a központi adatbázisba. Az elküldött adatok a következők: a szavazó kártya egyedi kódja, a választott szervezet neve (kódja) és a preferált képviselők neve (kódja), a szavazóhelyiség neve (kódja), a pontos dátum.

Az települési önkormányzati és polgármester választásokat Magyarországon négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, illetve nem magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van Magyarországon az adott településen.

8. Az önkormányzati választások esetén a polgármesterre és az önkormányzati képviselőre adhatja le a szavazatát a választó.
   1. A szavazókártya aktiválása után először megjelennek a szavazókártyának megfelelő település polgármesterjelöltjeinek nevei.

                                                              i.      Ha főpolgármester választás is van az adott településen, akkor először azok listája jelenik meg, majd az egyik megjelölése után a kerületi polgármesterjelöltek megjelenő nevei közül kell megjelölni az egyiket.

2. A következő lépés szavazókártyának megfelelő az önkormányzati képviselő megválasztása. A szavazókártya tartalmazza az egyéni választókerület egyedi kódját, amely alapján fog megjelenni az önkormányzati képviselőjelöltek neveinek listája.
3. A választó megjelöli annak az önkormányzati képviselőjelöltnek nevét, akire a szavazatát akarja adni.
4. Amikor befejezte a jelöléseket, a képernyőn ellenőrzésképpen megjelenik a szavazásnak megfelelő adatok.
5. Ha a szavazó véletlenül tévesen választott, akkor lehetőség van visszalépni az előző (a) vagy (b) jelölő lapra.
6. Ha a szavazó rendben találja, akkor megerősíti választását. A program ekkor elküldi az adatokat a központi adatbázisba. Az elküldött adatok a következők: a szavazó kártya egyedi kódja, a választott polgármester (fő- és/vagy kerületi) és önkormányzati képviselőjelölt neve (kódja), a szavazóhelyiség kódja, a pontos dátum.

 A népszavazás a politikai rendszer szerves része és gyakran alkalmazott eszköze kellene, hogy legyen. Az akár éves gyakoriságú referendumok élénkítik a törvényhozásnak és a kormánynak a közvéleménnyel való kapcsolatát, ugyanakkor arra készteti a parlamenti erőket, hogy a reformokat közösen, kompromisszumokkal dolgozzák ki. Az elektronikus szavazás gyors és olcsó lehetőséget biztosítana erre. A referendumot a parlamentben helyet foglaló képviselők kétharmada vagy pedig 200 000 aláíró kezdeményezhetné. Ügydöntő népszavazás: Alkotmányozó népszavazás – a Magyar Köztársaság alkotmányának változásairól népszavazás is dönthetne. Törvényhozó népszavazás – a már létező törvények megerősítésére, illetve teljes vagy részleges eltörlésére irányuló népszavazás. Mind az Alkotmánynak, mind az egyéb törvényeknek lehetnek olyan részei, ami népszavazással nem módosítható, csak mindhárom hatalmi ággal együttműködve. Ügydöntő népszavazás esetén a szavazásra feltett kérdésre a lehetséges válasz az Igen vagy Nem.

9. A szavazókártya aktiválása után megjelenik az egyértelmű kérdés az IGEN és a NEM választási lehetőséggel együtt.
   1. A szavazó megjelöli azt a választ, amelyik mellet döntött.
   2. Ha a szavazó véletlenül tévesen választott, akkor lehetőség van módosítani a szavazatát, amíg meg nem erősíti azt.
   3. Ha a szavazó rendben találja, akkor megerősíti választását. A program ekkor elküldi az adatokat a központi adatbázisba. Az elküldött adatok a következők: a szavazó kártya egyedi kódja, a válasz (IGEN vagy NEM) (kódja), a szavazóhelyiség kódja, a pontos dátum.
10. Az elküldött adatokat a gép kinyomtatja és a szavazó zárt borítékban a szavazó bizottság előtt gyűjtődobozba helyezi. Ennek célja, az ellenőrzés lehetőségének biztosítása, mivel nem a kinyomtatott adat kerül feldolgozásra, hanem a központi adatbázisba megküldött adatok azonnali feldolgozása során kapjuk meg a rész- és a végeredményt is.

  (Ilyen lenne a 2010. évi választás eredménye, ha így lett volna számolva!)

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.