II. Fejezet Az állam

1. bekezdés Általános rendelkezések

1. Magyarország: köztársaság
2. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
3. A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.
4. A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
5. A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
6. A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
7. A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
8. A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
9. A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. 

2. bekezdés.  A választás alapelvei

1. A választás a választópolgárok általános és egyenlő választójoga alapján, közvetlen és titkos szavazással történik.
2. A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön, kiemelt törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
3. A választások lebonyolításának biztosítani kell a hatalmi ágak függetlenségét.
4. A köztársaság elnöki, törvényhozói és a kormányzati választásoknak időben és módszerben el kell térni.
5. A törvényhozói választásokon a pártok országos listáira szavazhatnak a választók.
6. A független állami szervezetek vezetőinek megválasztása külön, különleges eljárásban történik.
7. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagjának és a más független állami szervezetek vezetőinek jelölésére az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot.
8. Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölésére az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
9. Az Alkotmánybíróság tagjai és más független állami szervezetek vezetői nem lehetnek tagjai semelyik pártnak,
10. Alkotmánybíróság és más független állami szervezetek vezetőinek hatáskörükből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.
11. Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön, kiemelt törvény rendelkezik.
12. A nem megválasztott alkotmánybíró jelöltek Országbiztosi tanácsadó testületet alkotnak az Alkotmánybíróság mellet segítve és tehermentesítve annak munkáját.
13. A köztársasági elnök választások során egyéni jelöltekre szavazhatnak.
14. A kormányzati választások során kormányfőre, mint egyéni jelöltre adhatják szavazatukat.
15. A megyei jogú főpolgármester választásoknál egyéni jelöltek közül választ a szavazó.
16. A helyi önkormányzati polgármestert egyéni jelöltek közül választhatják meg
17. A helyi önkormányzati képviselői választások során egyéni jelöltekre szavazhatnak.
18. A választás lebonyolításának módját külön, kiemelt törvény írja le.

3. bekezdés.  A népszavazás alapelvei

1. A népszavazás lehet ügydöntő és véleménynyilvánító.
2. A népszavazás kiírható helyi és országos szinten.
3. Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el.
4. A Köztársasági Elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el.
5. Az ügydöntő népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező.
6. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
7. Nem lehet országos népszavazást tartani :                                                 
   a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról                                                           
   nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről                                          
   az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről                                          hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről  
   a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről 
   közkegyelem gyakorlásáról.
8. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
9. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
10. Helyi népszavazás kezdeményezhető a helyi képviselő-testület hatáskörébe utalt kérdésekről.
11. Helyi népszavazást kezdeményezhet a helyi képviselő-testület legalább egy nyolcadát képviselő tagok csoportja.
12. Helyi népszavazást kezdeményezhet a helyi választópolgárok legalább egy negyedét képviselő személyek csoportja.
13. A szavazás lebonyolításának módját külön, kiemelt törvény írja le.

4. bekezdés Az elektronikus szavazásról

1. Biztonságos számítástechnika háttér és program megléte esetén a szavazás elektronikusan is lefolytatható.
   2.      Biztonságosnak tekinthető a rendszer ha:
   ·         A leadott szavazat utólag nem módosítható
   ·         biztosított az utólagos ellenőrzés
   ·         egy szavazókártyával egy adott ügyben csak egyszer lehet szavazni.
         Az elektronikus szavazáshoz minden jogosult állampolgár egy választási ciklusra egy elektronikus szavazókártyát kap.
   3.      Az elektronikus szavazókártya egyedi kódja tartalmazza:
   ·         a választási ciklus kezdőévét
   ·         a választó körzet kódját
   ·         az egyediséget biztosító kódot
   4.      Az elektronikus szavazókártyát az állampolgár a választó körzetének jegyzőjétől zárt, jelöletlen borítékban          veheti át.
   5.      Megbizonyosodva, hogy a kártya semmilyen módon nem köthető a személyéhez  aláírásával elismeri az        átvételt.     
   6.      Az elektronikus szavazás lebonyolításáról külön, kiemelt törvény rendelkezik.

5. bekezdés Megegyezési szükségszerűség

Megegyezési szükségszerűség a többséget nyert párt hatalmi befolyásának korlátozása.

1. A külön, kiemelt törvények elfogadásához és módosításához az országgyűlés képviselőinek legalább háromnegyedes többsége szükséges.
2. Ha az országgyűlési pártok száma legfeljebb kettő, akkor a képviselők szavazatainak háromnegyedének és a kisebbik párt képviselőinek legalább egy nyolcadának szavazata szükséges.
3. Az Alkotmány további fejezeteiben és minden más törvényben az I. fejezetben megfogalmazott alapjogok megvalósulását és kibontakoztatását szolgáló rendelkezések lehetnek.
4. Ha a megegyezési szükségszerűség szerinti eljárások lefolytatása nem vezet sikerre, akkor az Országgyűlés kötelezően kimondja feloszlását, a Kormány kötelezően lemond és az Országgyűlés elnöke, a Miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen kitűzi az új törvényhozási és kormányzati választásokat.
5. A hatalmi ágak, a pártok és más szervezetek Alkotmánybíróság megfelelő működését az Alkotmánybíróság ellenőrzi, igénybe véve a független ellenőrző szervezetek munkáját.

Előző: I. fejezet

Tovább: III. fejezet

A bejegyzés trackback címe: