Egy laikus, magát liberálisnak tartó állampolgár elmélkedése a demokráciáról

1. Bebizonyosodott, hogy a III. Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedése alapvető hibával rendelkezett, hisz törvényes eszközökkel lehetségessé vált (válhat) gyakorlati felszámolása.
2. Bebizonyosodott, hogy ez a demokrácia egyik alapelvének, a hatalommegosztás elvének következetlen megvalósítása tette lehetővé, vagyis hogy nem sikerült a hatalmi ágak függetlenségének biztosítása és így azok egy párt eszközévé válhattak.
3. Bebizonyosodott, hogy a köztársasági elnök intézménye, ahogy azt megvalósították, idegen test a demokrácia szövetében, mert nem képes egyetlen elképzelt funkciójának sem megfelelni, mivel csak halvány, elkorcsosult csökevénye a királyság intézményének. Át kell értelmezi a szerepét és körülötte ki kell alakítani a negyedik hatalmi ágat
4. Bebizonyosodott, hogy nagy hiba, ha az alkotmány törvényesen egy párt játékszerévé degradálódhat
5. Bebizonyosodott, hogy a népszuverenitás elvének tudatos manipulációjával, rossz választási rendszer eredményeképpen létre jött és egy párton keresztül összefonódott hatalmi ágak segítségével, a népszuverenitás is végletekig korlátozható.
6. Bebizonyosodott, hogy szükségszerűvé vált a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek újra fogalmazása, megerősítése annak érdekében, hogy ezek az alapvető hibák és következmények a jövőben ne fordulhassanak elő.

Ezen hibák kiküszöböléséhez szerintem a következőkre lenne szükség:

1. Egy új, minősített konszenzuson alapuló, népszavazással megerősített alkotmány elfogadása.
2. Egy új választási rendszer kialakítása a hatalmi ágak függetlenségének gyakorlati biztosítása érdekében

 A felvilágosodás korában három hatalmi ágat különböztettek meg (törvényhozás,végrehajtás,igazságszolgáltatás), de azóta továbbiak jöttek létre vagy kaptak ide besorolást, mint a demokráciában ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények, ilyen például az alkotmánybíróság, adatvédelmi biztos, a különböző független szakmai ellenőrző szervezetek, vagy a közösségi támogatással működő tömegtájékoztatási eszközök. Lehet, hogy kissé degradálónak tűnő szemlélettel, de ezek közé, illetve fölé helyezném a köztársasági elnök intézményét is! Ha már kialakult és létezik ez a negyedik rendszer, akkor talán nem illetlenség úgy fogalmazni, hogy ezek a "negyedik hatalmi ágazatot" alkotják. Tehát, a köztársasági elnök szerepét (a protokolláris funkción túl) egységbe kellene foglalni a többi független ellenőrző szervezetekkel és így kialakítható a negyedik hatalmi ágazat a köztársasági elnök vezető szerepe alatt! A függetlenség biztosítása érdekében az ellenőrző szervezetek és intézmények vezetőit - konzultációk után - a köztársasági elnök jelöli és nevezi ki!Ez lenne a QUADRIGA, a demokrácia négyes fogata, amelyet erős kézzel irányítana a törvények hatalma.

A demokrácia védelméhez ilyen bekezdés kellene egy leendő új alkotmányba:

I. fejezet 3. bekezdés Demokrácia alapelvei

A népszuverenitás elve

1.      Minden hatalom a népé.

2.      Minden más hatalom a nép akaratából létezhet.

3.      A nép akarata választásokon és szavazásokon nyilvánul meg.

4.      A nép a választott képviselőire időlegesen ruházza át a hatalmát.

5.      Népszavazással az átruházott hatalmat a nép megvonhatja a választott képviselőitől.

6.      A nép hatalma önkorlátozó, az Alkotmányban rögzíti a hatalma gyakorlásának feltételeit és módját.(1)

A hatalommegosztás elve

7.      A nép a hatalmát a választások során megosztva adja át a független hatalmi ágaknak

a.      törvényhozási hatalmi ágnak, az országgyűlésnek

b.      a végrehajtási hatalmi ágnak, a kormányzatnak/önkormányzatoknak

10.  A független igazságszolgáltatás biztosítása érdekében különleges, közvetett, a választott hatalmi ágak által végrehajtott eljárással ad hatalmat az  igazságszolgáltatási hatalmi ágnak, amelynek részei

a.    az alkotmánybíróság,

b.    a bírói szervek

c.   az ügyészség.

11.  Különleges, közvetett, a választott hatalmi ágak által végrehajtott eljárással ad hatalmat az ellenőrző feladatokat ellátó szervezeteknek, intézményeknek (2)

A hatalmi ágak egyensúlyának elve

12.  A törvényhozói hatalom törvényekkel korlátozza a bírói hatalmat és kizárja őket a törvényhozásból.

13.  A törvényhozói hatalom törvényekkel korlátozza a végrehajtó hatalmat és kizárja őket a törvényhozásból.

14.  A végráhajtó hatalom kegyelemmel és közkegyelemmel korlátozza a bírói hatalmat.

15.  A végrehajtó hatalom a törvényhozói hatalmat korlátozza a törvények vétójogával

16.  A bírói hatalom ellenőrzi a törvényalkotás alkotmányosságát és ezen keresztül a törvényalkotókat.

17.  A bírói hatalom a közigazgatási bíráskodásával, ügyészséggel ellenőrzi a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat.

18.  Az ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek a hatáskörüknek megfelelő esetekben hozzák meg független döntésüket.

A szubszidiaritás elve

19.  Minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel és helyismerettel rendelkeznek.

A demokrácia védelmének elve

20.  Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására.

21.  Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

22.  Az I. fejezetben rögzített elveket, jogokat és szabadságokat módosítani csak rendkívüli eljárás keretében szabad, mégpedig:

a.       négyötödös törvényhozási többséggel, a kormányzati és igazságszolgáltatási jóváhagyással

b.      négyötödös részvételi arányú és az érvényes szavazatok négyötödös többséggel zárult népszavazással

c.       mindhárom négyötödös szabály teljesülésével.

23.  Az Alkotmány minden további részeinek, minden más hatályos, valamint leendő törvénynek,

a.       meg kell felelnie az I. Fejezetben foglalt elveknek, szabadságoknak, jogoknak.

b.      minden törvénynek azt a célt kell szolgálnia, hogy ezek az elvek, szabadságok és jogok a lehető legtökéletesebben érvényesülhessenek és kiteljesedhessenek.

⁽¹⁾ A nép hatalmának önkorlátozását jelenti például a I. fejezet 3. bekezdés 22. pontjában foglaltak, mivel rögzíti, hogy van az   Alkotmánynak olyan része, amelyet csak népszavazással nem lehet módosítani.

⁽²⁾ Példák a fékek és ellensúlyok rendszerébe illeszkedő, független ellenőrzői feladatokat ellátó szervezetekre:

·         az emberi és állampolgári jogok biztosai,

·         az Állami Számvevőszék,

·         jegybank,

·         választási bizottságok,

·         a közbeszerzési hivatal,

·         a gazdasági versenyhivatal,

·         a pénzügyi szervezetek felügyelete,

·         költségvetési támogatással működő tömegtájékoztatási eszközök.

Az Alkotmánybíróság és az egyéb független ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek tagjainak a megválasztása a következő különleges módon történhet:

• az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány megnevez három-három, a hatályos törvényeknek megfelelő személyt a független szervezetbe.
• A következő lépésben ismét megneveznek három-három személyt, de úgy hogy két jelöltnek a másik két hatalmi ág által megnevezettek közül kell kikerülnie.
• Ekkor két eset lehetséges. Vagy valamelyik több jelölést kap, mint a többi, vagy hárman egyforma szavazatot kaptak. Egyenlő szavazat esetén az Alkotmánybíróság választhatja meg a három közül a leendő a leendő tagot.
•  

Egy lehetséges választási rendszer

Az arányos rendszerek legarányosabb képviseletet biztosító megoldása, amikor a választók listákra szavaznak. Listát bármely regisztrált választási szervezet állíthat, ha összegyűjti az egy mandátum megszerzéséhez szükséges kvóta legalább kétharmadának egytizedét (pl.: 8 millió szavazó osztva (200+1) mandátum szorozva 0,066 ≈ 2627 ajánlás) és megfelel a választási törvényben meghatározott feltételeknek. A listák  szabadok, vagyis a választók preferencia-sorrendet állíthatnak fel a listán szereplő jelöltek között. Minden szervezet egy országos listát állít. Különleges lista a független jelöltek listája, amelyre azok a független törvényhozási képviselőjelöltek kerülnek, akik képesek egyénenként a szükséges ajánlás egyharmadának egytizedét (≈ 876) megszerezni és akkor aktiválódik, ha legalább összesen egy mandátumhoz szükséges ajánlás összejön. Ezután ugyan olyan listaként szerepel, mint a többi. Képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet egy listára, aki a választási törvény előírásainak megfelel.

Új még ebben a választási rendszerben, hogy a hatalmi ágak függetlenségének biztosítása érdekében külön történik a törvényhozási és a kormányzati választás, mert így nagyobb az esély a valódi függetlenségre!

Törvényhozási és kormányzati választásokon szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, aki a választási törvény előírásainak megfelel.

Magyarországon négyévente kell országgyűlési választásokat tartani; a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások előtt az országgyűlés és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen aláírt rendeletében hirdeti ki. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 19. napig kell befejezni. A listás szavazás kvázi kétfordulós, mivel az elektronikus választási rendszer segítségével történik az ajánlások gyűjtése is, ezért az ajánlási helyzet közzététele után (a szavazás előtti 17. napon) lehetőség nyílik a résztvevőknek a szövetségkötésre és a listáik egyesítésére és a 7. napon kell bejelenteni a közben létrejött szövetségek alapján a listaegyesítéseket. Egy választópolgár érvényesen csak egy listát támogathat ajánlásával.

Az országos kormányzati választás esetén kormányfőjelöltekre történik a szavazás úgy, hogy a kampányban megismerhetik kormányfőjelöltet, a kormány tagjait, a gazdasági, adó- és pénzpolitikájukat, sőt a költségvetési törvényjavaslatot. Kormányfőjelöltként indulhat az, akit egy vagy több listát állítani tudó szervezet támogat, függetlenül attól, hogy a listaállító szervezet vagy szervezetek végül is szereztek e mandátumot a törvényhozásban, vagy sem.

1. A kormányprogramnak – amit benyújtanak az országgyűlés elé - olyan részletesnek kell lenni, hogy az törvényességi szempontból az Országgyűlés által megvizsgálható legyen.
2. A kormányprogramnak tartalmaznia kell azokat a törvényjavaslatokat és törvénymódosításokat, amit a leendő kormány meghozandónak ítél az általa vállalt feladatok elvégzéséhez.
3. Az Országgyűlés csak akkor utasíthatja el a kormányprogramot – és így zárhatja ki az országos törvényhozási választásból a jelölteket – ha a programba foglaltak bármely részét az Alkotmányba ütközőnek ítél. Ilyen esetben a jelöltek az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának jogorvoslatért.
4. A kormányprogramban szerepeltetett törvényjavaslatokat és törvénymódosításokat az Országgyűlés bizottságai megvizsgálják, áttekintik, hogy mely más törvényt érint, amit módosítani szükséges. A Törvény Előkészítő Bizottság összesíti a bizottságok véleményét és megszövegezi a törvényjavaslatot, amit benyújt az Országgyűlés elé.
5. A megválasztott Kormány általában rendeletek útján, a hatályos törvények és az Alkotmány keretei között kormányozna.
6. Ezek a rendeletek kormányzati ciklus idejére hatályosak, de az Országgyűlés törvényerőre emelheti, ha úgy ítéli meg, hogy a továbbiakban is hatályba akarja tartani.
7. Amennyiben az Országgyűlés, vagy országgyűlési bizottság, esetleg képviselők egy csoportja valamelyik kormányrendeletet Alkotmányba ütközőnek ítél, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak norma kontrollért.
8. A megválasztott Kormány kérheti egy törvény meghozatalát vagy módosítását, ha egy általa váratlannak ítélt helyzet áll elő, amely megoldásához szükség van rá.
9. Ha a Kormány az elfogadott törvényt nem találja a programjában javasoltakkal egyezőnek, vagy olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, amely ellehetetleníti kormányprogram végrehajtását, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat a módosításra köteleztető vagy a megsemmisítési határozatért. Végső esetben benyújthatja lemondását és az új kormányzati választás befejezéséig, mint ügyvivő kormány tevékenykedik

A települési önkormányzati és polgármester választásokat Magyarországon négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. A választás egyéni, egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. A több szavazatot szerző képviselő jelöltek és polgármester nyeri el a mandátumot!

Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, illetve nem magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van Magyarországon az adott településen.

Az elektronikus választási rendszerről

1. Minden választópolgár kap egy - nem személyhez  kötött - elektronikus kártyát, amely tartalmazza egyedi sorszámot, területi egyéni választói körzetszámot, érvényességet és mellékelve az aktiváló PIN kódot. A szavazó bármely olyan számítógépen leadhatja szavazatát, amely rendelkezik internet hozzáféréssel, de minden településen biztosítani kell legalább egy nyilvános számítógépet is (ha lehet, elektronikus kártyaolvasóval).
2. A szavazást (ajánlást, jelölést) lebonyolító program (Országos Szavazás Interneten= OSZI) bekéri a szavazó kártya egyedi sorszámát, a választói körzetszámot, a külön kapott PIN kódot, és a szokásos módon ellenőrzi, hogy természetes személy kezeli e a programot. (Ha valamilyen elektronikus beolvasás történt, akkor csak a PIN kód és a természetes személy ellenőrzés történik.)
3. A programrendszer a központi adatbázisban ellenőrzi a kártya érvényességét, valamint hogy még nem szavaztak vele az adott célra. Ha rendben, akkor megjelenik az aktuális menü és innen kezdve a program végig vezeti a választót az adott célra vezető választási lehetőségen. (Például megjelölheti azt a regisztrált választási szervezetet, amelyiket szeretné, hogy részt vegyen a választáson!)       

Az ajánló szelvénygyűjtés vagy előválasztás még egyszerűbben

Akinek van bankszámla száma, az talán emlékszik még, hogyan kapta meg a PIN kódot! Egy zárt összeragasztott papírlapon, amely úgy volt kikészítve, hogy ne lehessen még átvilágítva sem elolvasni a rajta levő számsort. Ha nem egy négyjegyű számot veszünk alapul, hanem mondjuk egy bankszámlaszámnak megfelelő hosszúságút, akkor generálható olyan egyedi számsorozat, amely egyben tartalmaz egy ellenőrző számot is, hogy ne lehessen bármilyen számsort felhasználni a szavazás során. A külső részen nem kell semmilyen jelzést, nevet vagy címet elhelyezni, hisz úgy is titkos szavazásra lesz felhasználva, akkor pedig nem kell tudni, hogy ki szavaz vele! Az elosztást postai úton történhet úgy, hogy a postás egy átadó íven vagy füzetben aláíratja az átadás tényét a választó polgárral és így elszámolhat az általa átvett és a polgároknak átadott mennyiséggel. A maradékot pedig ellenőrizve meg kell semmisíteni! Szervezés kérdése az egész, ugye? Ez nem sokkal kerülne többe, mint egy szórólapos kampány!

A választópolgár az interneten, egy jól megírt és ellenőrizhető program segítségével leadhatja a szavazatát a résztvevő szervezetek bármelyikére, a amelyek nyilván az egész folyamatot végig ellenőrzik a szakértőik segítségével. Az összesítéseket és az eredményeket a program folyamatosan nyomon követi, megjeleníti! Így minden szervezet tudhatná, hogy is áll!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.