IV. fejezet Kormányzat

1. bekezdés A Magyar Köztársaság Kormánya

1)      A Magyar Köztársaság Kormánya (Kormány)
     a)      a kormányzati választáson nyert miniszterelnökből és
     b)      miniszterekből áll.
2)      Az Alkotmányban nem rögzített, újonnan kialakítandó minisztériumok felsorolását a miniszterelnök javaslatára külön törvény tartalmazza.
3)      A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
4)      A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az Köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
5)      A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
6)      A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után, a Köztársasági elnök előtt, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság együttes ülésén esküt tesznek.
7)      A Kormány megbízatása megszűnik:
   a)      az újonnan megválasztott miniszterelnök hivatalba lépésével,
   b)      a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
   c)      a miniszterelnök halálával,
   d)      a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
   e)      a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
   f)       ha a …..... bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új kormányzati választást ír ki.
8)      A miniszter megbízatása megszűnik:
   a)      a Kormány megbízatásának megszűnésével,
   b)      lemondásával,
   c)      felmentésével,
   d)      halálával,
   e)      választójogának elvesztésével,
   f)       összeférhetetlenségének megállapításával.
9)      Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja.

2. bekezdés A Kormány tevékenysége

1)      A Kormány
   a)      védi az Alkotmányban biztosított rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
   b)      biztosítja a törvények végrehajtását;
   c)      irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
   d)      biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
   e)      biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
   f)        meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
   g)      meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
   h)      irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;
   i)        az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;
   j)        közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;
   k)      képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben;
   l)        ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;
2)      A megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be.
3)      Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.
4)      A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
5)      Veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
6)      A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.
7)      Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.
10)  A Kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek.
11)  Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
12)  A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
13)  A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.
14)  A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
15)  Működésükért a Kormány tagjai a miniszterelnöknek felelősek. Munkájukról az Országgyűlésnek, illetve az országgyűlési bizottságoknak rendszeresen kötelesek beszámolni.
16)   A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.
17)  A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
18)  A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők kétharmados többsége bizalmatlanságát fejezi ki, akkor a Kormány köteles lemondani.
19)  Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
20)  A Kormány - miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a 19) pontban előírt határidők szerint.
21)  A Kormány - miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
22)  Ha az Országgyűlés a 21)-22) pontban foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.
23)  Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést
azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
24)  Ha a miniszterelnök megbízatása a kormányzati választások során a megválasztott új Kormányzat megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.
25)  Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét - az 23) pontban írt korlátozásokkal - a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több miniszterelnök-helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes.
26)  A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.
27)  A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
28)  A minisztériumok és a Kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.

 3. bekezdés A helyi önkormányzatok

1)      A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, megyei jogú városokra, városokra és községekre tagozódik.
2)      A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
3)      A területi egységek választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
4)      A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők.
5)      Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
6)      A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.
7)      Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül.
8)      Jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
9)      A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.
10)  A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.
11)  A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart.
12)  A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig.
13)  A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
14)  A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását.
15)  A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
16)  A helyi képviselő-testület:
önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult
szervhez,
szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre,
feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
17)  A helyi képviselő-testület elnöke a polgármester.
18)  A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat.
19)  Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek.
20)  A polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselő-testület tagja.
21)  A képviselő-testület bizottságot választ, és hivatalt hoz létre.
22)  A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
23)  Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.
24)  A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.

4. bekezdés Nemzeti és etnikai kisebbségek

1)      A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
2)      A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
3)      A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
4)      A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
5)      A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.